Rohanó, stresszes világunkban szinte nincs olyan ember, aki ne tenne meg bármit néhány órányi csendért, nyugalomért, lazításért, a hőn áhított harmónia megteremtéséért.

A jóga bármilyen életkorban elkezdhető, s tökéletes segítséget nyújt a környezetünkkel és önmagunkkal való sikeres együttélésben. Bár az első jógahullám már a 70-es évek közepén elérte kis hazánkat, akkor még nem aratott osztatlan sikert a lelkiekben erre meg nem érett közönség körében ez az ősi indiai vallásfilozófia, melynek egyébként mára több millió követője akad világszerte.

Mi is az a jóga?

A "yoga" tulajdonképpen szanszkrit eredetű kifejezés, és jelentése: összpontosítás, avagy a figyelem ráirányítása valamire. Vallási hátteréül az a legenda szolgál, mely szerint Síva, a megújulás istene válogatott ki 200 hasznos pozíciót az emberi testtartások közül, s ezek lettek a későbbi jóga tartásai. Célja, hogy a szellem és a test között kialakítsa a hőn áhított harmóniát, mely sajnos rohanó világunkból egyre inkább hiányzik. Segít koncentrálni, frissíti és élesíti az elmét, összhangba hozza az embert a természettel. Bár sokan egyszerűen sportként tekintenek rá, a jóga mégis több ennél: egyfajta életérzés, életmód, mely fittebbé, egészségesebbé teszi a testet, lecsillapítja, megnyugtatja a megfáradt szellemet és fejleszti a spiritualitást. Könnyebben elviselhetővé teszi a mindennapi stresszt és problémákat, és a depressziót. Meditációval, mozdulatsorokkal és koncentrációval segít olyan általános problémákon, mint például a gerinc- és hátbántalmak, az alvászavar, az idegesség, a helytelen vagy felületes légzés, melyek manapság sajnos már mind-mind népbetegségnek számítanak a fejlett országokban.

 A jóga fajtái

 Több száz éven keresztül hindu, tibeti és kínai szerzetesek, papok, és mesterek őrizték ezt az ősi tudományt, melynek a mára számos iskolája, rendszere alakult ki. A jóga fő fajtái (a teljesség igénye nélkül) a következők:

 ashtanga jóga:

 Az ashtanga szó szanszkrit nyelven annyit jelent: "nyolc ág", mely egy indiai bölcs, Patanjali nyolcas rendszerére utal, melyben elsőként foglalta írásba a jóga alapelveit, mozdulatait. A gyakorlat nyolc ága a következő: Nijáma (a lelki élet szabályai), Jáma (erkölcsi szabályok), Pránajáma (légzőgyakorlatok), Ászana (pozitúrák), Pratjahára (az érzékek uralása), Dhárana (koncentráció), Szamadhi (önmegvalósítás), Djána (meditáció). Amerikában, s főképp a hollywoodi hírességek között hatalmas sikernek örvend ez a dinamikus ágazat, melynek többek között: Uma Thurman, Sting és Sharon Stone is követője.

hatha jóga:

A hatha kifejezésben a "ha" jelenti a napot, a "tha" pedig a holdat, így utalván a kínai yin és yang filozófiára, mely az egymással ellentétben álló, mégis egymást kiegészítő energiákat jelenti. Ez szolgál a hatha jóga alapjául is hiszen a gyakorlatokban (asana) mindig az egyensúlyra való törekedés a lényeg. Ha a test egyes pozíciók által eléri a kívánt egyensúlyi helyzetet mind fizikai mind szellemi értelemben, az energiaáramlás szabad utat nyer, s a pozitív életerő új élettel tölti meg a lelket.

 bhakti jóga:

A jógának ez a fajtája az érzelmek és érzések tudatos vezetésének, irányításának útján alapszik, sokan az odaadás és szeretet jógájának tartják. Ágazatait attól függően különböztetjük meg, hogy követői, melyik istent hiszik. Nálunk a krisna hívők a legismertebbek, s életútjuk lemondásaik, segítőkészségük miatt sokan bakhtiként is emlehetik őket. karma jóga: A jócselekedetek útja, ösvénye, az önzetlen jótétemények jógája. Tulajdonképpen bárki, bármikor részese lehet, ha önzetlen, s viszonzást nem váró segítséget nyújt egy arra rászorulónak. Szinte bármelyik tettünk, melyben egoizmusunk fölé kerekedünk, s segítő kezet nyújtunk alkalmas a karma jóga gyakorlására. Például, ha átkísérünk az úton egy öreg nénit.

Gjána jóga:

A "gjána" szó tudást jelent. A jóga tulajdonképpeni legnehezebb fajtája, a bölcsesség és tudás ösvénye. A gyakorlati tudás elméleti bölcsességgé történő alakításának folyamata meditáció és felfedezések útján. Feltétlenül szükséges hozzá az önzetlenség, Isten szeretete és megfelelő fizikai és szellemi teljesítőképesség, ezért a többi irányzat ismerete elengedhetetlen feltétel.

Rája jóga:

A ragyogás állapota, a legmagasabb fokú jóga, mely szintén a Patanjali által alkotott nyolcas egységre épül, , ám jóval átfogóbb, mindenre kiterjedő rendszer, mely az emberi viselkedés, személyiség fejlődésével, finomításával foglalkozik. Célja a megvilágosodás állapotának elérése, főleg meditációs technikák által.

Krijá jóga:

A "krija" szó tevékenységet avagy mozdulatot jelent, eredete az ősi időkre nyúlik vissza, s a módszer az idők folyamán rengeteget fejlődött, s mára már 70 mozdulatból álló rendszert alkot. a jóga célja, hogy a gyakorlati jellegű feladatok során a tudati aktivitással, az elme hullámzásával elérhessük, kivirágoztathassuk a valamennyi bennünk rejlő képességet és lehetőséget. Az eddig felsoroltakon túl a jógának még számos fajtája, irányzata és iskolája létezik, így mindenki megtalálhatja a számára legjobban megfelelő stílust, melynek segítségével egy új élet ösvényére léphet, megismerheti önmagát, nyugodtabb, harmónikusabb és egészségesebb lehet!