Üdvözöllek az oldalamon!
Nézz körül nálam, olvasgass és érezd jól magad!
Remélem érdekesnek tartod a tartalmát és máskor is visszatérsz!
Ananke
|
Mindig az az erősebb,
aki nem tombol,
hanem mosolyog.
/Japán közmondás/
*
„Ha mindig többet akarsz,
elmulasztod azt,
ami már eleve a tied”
| |
|
Menü |
|
| |
|
Kedvenc képem |
|
| |
|
Érdekességek |
|
| |
|
Karma |
|
| |
"Minden pillanatban két út van előttünk; ezek közül ki kell választanunk az egyiket, és nem tudjuk, merre vezet a másik. Lehet, hogy a jobbat választottuk, de lehet, hogy sohasem fogjuk megtudni, melyik a jobb."
| |
|
Ezoterikai ez+az |
|
| |
|
Anya és gyermek |
|
| |
"Mikor megszületik egy várva-várt gyermek,
az élet dolgai új értelmet nyernek.
Apaszív, anyaszív dobban meg egy párban,
új fénnyel ragyognak a világra hárman."
| |
|
Versek, idézetek |
|
| |
„Egy pillanatnyi igazság megszépítheti, és meg is fogja szépíteni a világot. Egy pillanatnyi béke megmentheti, és meg is fogja menteni a világot. Egy pillanatnyi szeretet tökéletessé teheti, és tökéletessé is fogja tenni a világot.”
(Sri Chinmoy: Útitárs)
|
|
A hetes |
|
| |
Megtanultam, hogy a hősök olyan emberek, akik azt tették, ami szükséges volt, szembenézve a következményekkel. Hogy a türelem rengeteg gyakorlást igényel. Hogy vannak emberek, akik szeretnek bennünket, de egyszerűen nem tudják, hogyan mutassák ki. Hogy olykor az, akire azt hinnéd, hogy megadja neked a kegyelemdöfést, ha már a földön fekszel, egyike azon keveseknek, akik segíteni fognak neked felállni. Hogy csak azért mert valaki nem úgy szeret téged, ahogyan te szeretnéd, ez nem azt jelenti, hogy nem szeret téged teljes szívével. Hogy sosem szabad azt mondani egy kisgyermeknek, hogy az álmok balgaságok: tragédia lenne, ha ezt elhinné. Hogy nem mindig elég, ha megbocsát nekünk valaki. Az esetek többségében te vagy, akinek meg kell bocsátani magadnak. Hogy nem számít, hány szilánkra tört a szíved: a világ nem áll meg, hogy megvárja, míg összeragasztod.
/ Paulo Coelho: A fény harcosának kézikönyve/
***
| |
|
Jóga |
|
| |
|
yin-yang |
|
| |
|
Meditáció |
|
| |
|
Aura |
|
| |
|
, |
|
| |
"A lélek varázslatos
gyógyítója
a szép szó"
/Szókratész/
*
„Vannak olyan pillanatok,
amelyben egy rózsa fontosabb,
mint egy falat kenyér
(Simmel)
*
A virágot a napfény fejleszti ki,
az emberi lelket a szeretet.”
/Gárdonyi Géza/
|
|
|
Kései beteljesülés
A karma törvénye szerint minden lélek akkor ölt testet, amikor a régi, előző életbeli "hitelezői” szintén élnek. Ekkor tudja a korábbi életekre visszanyúló "adósságait” kiegyenlíteni. Olvasói levélből ismertem meg néhány éve az alábbi történetet. A szereplők horoszkópjainak elemzése az események tükrében asztrológus kollégáimat, idős mesteremet és engem hozzásegítettek a karma törvényének jobb megértéséhez. És igazolva láttuk az alaptételt, miszerint a legszorosabb, előző életekre visszanyúló szálak a vér szerinti szülőkhöz kötnek, de előfordulhat, hogy a lélek mégsem az anya, az apa, hanem valamelyik másik rokon kedvéért születik, hogy annak sorsát beteljesítse.GyerekszerelemA bőrgyáros lánya, Margit, és a könyvelő fia, Rudolf hatévesek voltak, amikor először találkoztak. A mandulaműtétre váró kisfiú a füloperáción átesett kislányt vigasztalta, szórakoztatta a kórházban. Igazi gyerekszerelem lett az övék. A kisfiú szeretete gyengéd melegével óvta Margitot, a kislány pedig szinte vallásos rajongással bálványozta Rudit. Nemcsak fogták, hanem úgy szorították egymás kezét, hogy az ujjaik olyakor kifehéredtek. Aztán a háború szétválasztotta az egymásba fonódó kezeket és sorsokat. Margit szülei még időben Svájcba menekültek, majd később Amerikába telepedtek le, míg az itthon maradt rokonságot deportálták, és a munkatáborokban lelték halálukat. Rudi otthonát bombatalálat érte, és váratlanul, búcsú nélkül távozó kis szerelme után a szüleit is elveszítette. Az elvárvult fiút a papa barátja vette magához, igyekezett pótolni számára az otthont és szakmát adott a kezébe.Boldogtalan felnőttkorRudi harmincöt éves koráig rendületlenül kutatta és hűségesen várta élete egyetlen szerelmét, Margitot. Aztán nevelőszülei sürgető unszolására feleségül vette Bettit, a szomszéd lányát. A nagydarab, egyszerű asszony nem várt – igaz nem is kapott – nagy és mély érzelmeket. Sokat dolgoztak, keveset beszéltek, ritkán ölelkeztek,házasságukból mégis három fiú született. Rudolf a gyermekeit távolságtartóan, de tisztességesen felnevelte, és az évtizedek alatt jéggé dermedt szíve csak akkor engedett fel, amikor világra jött egyetlen lányunokája, Corina. A kislány a nagypapa számára az univerzum középpontja lett, aki új értelmet adott az életének. Rudolf ugyanolyan tiszta és gyámolító szeretettel vette körül unokáját, mint annak idején Margitot. A kislány hálásan viszonozta az öregember gondoskodását, és egyedül mellette érezte biztonságban magát.Teltek az évek, Rudolf megözvegyült, a fiaival és unokáival csak nagy ünnepeken találkozott. Corinának a főiskola befejezése után a fővárosban vett lakást, és hogy a lány ne érezze magát egyedül, megajándékozta kutyájának egyik kölykével.Egymásra találvaCorina kutyája az egyik sétáltatás alkalmával pénztárcát talált, amelyben a tulajdonosa fényképes igazolványa is ott lapult. A lány a cím alapján felkereste az idős asszonyt, és néhány órai meghitt kávézgatás után kiderült, Margit néni nem más, mint a nagypapa szerelme. Az asszony több kudarcba fulladt házasság, és a gyermekeivel való sikertelen kapcsolat után magányosan élt. Amikor beteg lett, úgy döntött, hazajön meghalni.Corina életének legmeghatóbb pillanatát akkor élte át, amikor tanúja lehetett a két egykori szerelmes összeölelkezésének. Margit néni és Rudi bácsi 2002 telén összeköltöztek. Az idős szerelmesek még szorosabban fogják egymás kezét mint egykor...A horoszkópok szerint Corina a nagypapa karmikus adósa, akihez erősebb szálak fűzték, mint az anyjához, apjához. Kislányként a nagypapát felrázta a depresszióból, és értelmet adott az életének. Felnőttként pedig a sorsa beteljesüléséhez segítette. Ahhoz, hogy a lelki társával megkezdett, majd külön élt életet együtt, az egység megtapasztalásával fejezze be. | |
|
|
|
Izing Klára - Egy asztrológus igaz történetei |
|
| |
|
Müller Péter írásai |
|
| |
|
Kornis Mihály írásai |
|
| |
"A szeretet kérés nélkül ad, makacskodás nélkül elfogad, késlekedés nélkül megbocsát, és csak saját elégtelensége miatt szenved." / Peter Lippert /
„Feledd a szomorúság perceit,
de ne feledd el soha,
amire azok tanítottak.”
(Vörösmarty)
| |
"Gyakran túl gyorsan élünk, nem látjuk a száguldásban az utat szegélyező tájat és nem vesszük észre a kezüket felénk nyújtó embereket"
"Olyan furcsák vagyunk mi emberek,
A szemünk sír, az ajkunk nevet.
Azt hisszük másról, hogy boldog talán
S irigykedünk egy-egy szaván.
Azt hisszük, ha a másik szeme ragyog,
Gondolatai tiszták és szabadok,
S nem vesszük, dehogy vesszük észre,
Hogy könnyek égnek csillogó szemében.
Oly furcsák vagyunk mi emberek,
A szemünk sír, az ajkunk nevet.
Hazugság az egész életünk,
Mert akkor is sírunk, amikor nevetünk."
(Dante)
| |
A kihullott könny megbosszulja magát azon, aki okozta.
/Jókai Mór /
|
|
Szepes Mária |
|
| |
|
Márai Sándor |
|
| |
„Meg van a hatalmatok ahhoz, hogy változtassatok körülményeiteken. Csak élnetek kell vele.”
(Jane Roberts: Seth könyve)
*
„Amit magad nem használsz, azt másoknak se add! Például tanácsot.”
(Sri Chinmoy: Útitárs)
"Az ajándékozásról általában a tárgyak jutnak eszünkben, de a legnagyobb ajándék az, ha időt szánunk valakire, ha kedvesek vagyunk hozzá és vigaszt nyújtunk a szenvedőnek. Ezek az apróságok egészen addig nem túl fontosak számunkra amíg nekünk magunknak nincs rá szükségünk." /Joyce Hiffler /
|
|
Kedvenc oldalaim |
|
| |
|
Linkcsere |
|
| |
|
Bannerek |
|
| |
|
Grafológia |
|
| |
Ne add fel!
Ha elromlik minden, mint megesik néha,
Ha utad csak hegyre föl vezet a célba,
Ha kevés, mit kapsz, de sokkal tartozol,
Nevetnél bár, de sóhajtozol,
Ha úgy érzed, a sok gond leterhel,
Pihenj, ha kell – de soha ne add fel.
Az élet furcsa dolgokra képes,
Ilyesmit párszor mindenki érez,
Számos hiba épp azért történik,
Mert feladtuk, s nem tartottunk ki végig.
Ne add fel hát, ha lassan is haladsz,
A siker talán már csupán egy arasz.
A cél sokszor nem oly távoli,
Mint tétova ember balgán képzeli,
Sokszor a küzdő nem várja meg,
Hogy megnyerje a serleget,
És túl késő, mire belenyilall,
Hogy mily közel volt a diadal.
A siker a kudarcnak fordítottja –
Kétség fellegének ezüst árnyalatja –
És nem tudjuk, mily közel a siker,
Tán orrunk előtt van, de nem hisszük el;
Küzdj hát tovább, ha ér sok csapás –
Ha húz még az ág is, harcolj tovább!
|
Gyulai Pál: Tanács
Kiket szeretsz s akik szeretnek,
Ha bántanak, ha megsebeznek:
Ne haragudj rájuk sokáig!
De öntsd ki szíved, s ha letörléd
A fájdalom kicsordult könnyét:
Bocsáss meg! hidd, enyhedre válik.
Oh, egymást hányszor félreértjük,
Szeretteinket hányszor sértjük,
Bár szívünk éppen nem akarja.
Mi is talán vérzünk a sebben,
Nekünk is fáj még élesebben,
De büszkeségünk be nem vallja.
Ne légy te büszke, légy őszinte,
Híved legott azzá lesz szinte,
Oszlik gyanú, megenyhül bánat;
Oly hirtelen jöhet halálunk
S ha egymástól haraggal válunk,
A sírnál késő a bocsánat!
|
|
|