Popper P�ter: Az �nmag�ba t�r� �sv�ny (r�szlet)

A "SZEL�D �NURALOM" ISKOL�Z�SA

Iskol�z�st �rok gyakorlatok helyett, a k�t fogalom jelent�startalma ugyanis m�s. Az �gynevezett - f�k�nt az eur�pai kult�rk�rben elterjedt - gyakorlatok a j�g�nak picinyke szelet�t jelentik, �s tulajdonk�ppen "technikai eszk�zt�rnak" tekinthet�k, amelyek a h�tt�rtartom�ny n�lk�l �nmagukban valamif�le saj�tos eg�szs�gmeg�rz� gimnasztik�v� torzulhatnak. Ez a lehet�s�g n�mi vesz�lyt is hordoz. Nevezetesen a j�g�z� esetleg nem tudja, hogy az intenz�v gyakorlatok v�gz�s�vel "mihez ny�l hozz�", azaz milyen hat�sok k�vetkezhetnek biol�giai, de f�k�nt lelki �s szellemi �let�ben. El�fordul, hogy a j�g�z� olyan v�ltoz�sokat tapasztal saj�t mag�n, amelyek megijeszthetik, miut�n nem tudja beilleszteni mindennapi �let�be, pszich�s biztons�ga meginog, esetleg pszichoter�pi�s seg�ts�g�rt kell folyamodnia. Szerencs�re a lustas�g, a man�rok el�t�rbe ker�l�se a legt�bb esetben f�l�slegess� teszi ezt az aggodalmat. Az eur�pai emberek t�bbs�g�b�l hi�nyzik az �n�tad�snak az a k�pess�ge, ami keleten m�g meg�rz�d�tt, s ez�rt "j�g�z�sban" is a felsz�nen marad. A kiz�r�lag testi gyakorlatok er�ltet�se a j�ga szempontj�b�l hamis hangs�lyeltol�d�shoz is vezethet: a l�nyeg �ppen az �szt�n-, �rzelmi, gondolati �s f�k�nt erk�lcsi funkci�k fejleszt�se lenne, s ehelyett az eg�sz aktivit�s a testre koncentr�l�dik. R�gi szab�ly, hogy az embernek h�rom l�p�st kell el�remennie erk�lcsi fejl�d�s�ben, m�g egyet l�phet szellemi s�kon.Az iskol�z�s az eg�sz ember l�pcs�zetesen emelked� �s kiterjed� fejleszt�s�t jelenti, lappang� k�pess�geinek kim�vel�s�t, t�lburj�nz� saj�toss�gainak a visszaszor�t�s�t, nyeseget�s�t. Az eg�sz folyamat h�tter�ben viszont egyfajta inform�lts�gnak, elm�leti ismeretanyagnak kell l�teznie ahhoz, hogy a dolog val�ban m�k�dj�n. Az ember ne csin�ljon �nmag�val vagy m�sokkal semmi olyat, amir�l nem tudja pontosan, hogy micsoda, milyen hat�shoz vezet �s milyen testi vagy pszich�s mechanizmusokon kereszt�l. A j�gaagit�torok �s �njel�ltek, tan�tv�nyokra vad�sz� "guruk" ezekre a k�rd�sekre a v�laszt �ltal�nos �s hangzatos, romantikus �s misztikus fr�zisokkal, pesti nyelven sz�lva "z�fecekkel" szokt�k �ltal�ban helyettes�teni. Ennek legk�zenfekv�bb m�dja a szanszkrit, p�li vagy hindu nyelv� terminus technicusokkal val� dob�l�dz�s, ami olyan j�les�en kenegeti az ember �n�rt�kel�s�t: l�m, �n tudok valamit, ami a k�z�ns�ges ember el�tt rejtve van.A j�ga eg�sz k�pz�si rendje tulajdonk�ppen k�t r�szb�l �ll. Egyr�szt az elm�leti tanulm�nyokb�l, m�sr�szt az iskol�z�sb�l. Az iskol�z�s az �nfejleszt�s m�dszereinek az elsaj�t�t�s�t jelenti, ennek egy r�sz�t alkotj�k az �gynevezett gyakorlatok. A dolog eddig nyilv�nos �s tanulhat�. Az iskol�z�s szubjekt�v hat�sa, a gyakorlatok sor�n meg�lt �lm�nyvil�g viszont a legszigor�bb mag�n�gy, err�l �vezredek �ta tilos besz�lni, "nem t�ma", meg kell maradnia bels� meg�l�snek!Az al�bbiakban megpr�b�lom a j�gaiskol�z�s szerkezeti fel�p�t�s�t r�viden �s �rthet�en le�rni, legink�bb Patanjali rendszertan�t k�vetve. Ker�l�m az indiai fogalmak halmoz�s�t, egyr�szt mert nem ismerem ezeket a nyelveket, m�sr�szt mert en�lk�l is minden �rthet�. Ha egy-egy kifejez�s magyar �t�r�sa hib�s lenne - mindig hib�s -, el�re is eln�z�st k�rek az orientalist�kt�l. Igazuk van, de az �n f�lemben �gy maradt meg, �gyis tudjuk, hogy mir�l van sz�. Az iskol�z�s "fel�p�l�s�nek" v�zlata term�szetesen hi�nyos lesz, l�teznek m�sfajta csoportos�t�sok, az iskol�z�s f� ir�ny�t�l le�gaz� j�gautak, ezeket elhagyom. L�ssuk teh�t az egym�sra �p�l� szinteket.

1. A lemond�s j�g�ja (J�ma)

Els� megk�zel�t�sben tulajdonk�ppen fel�re cs�kkentett t�zparancsolat: ne �lj, ne lopj, ne hazudj, ne f�ktelenkedj, ne v�gyakozz! A l�nyeg azonban nem az, hogy mindezeket ne tegye meg az ember, hanem az, hogy ne k�v�nja megtenni. Nem f�lelemb�l vagy ak�r bel�t�sb�l az emberre k�nyszer�tett k�ls� fegyelemr�l van sz�, amelynek bilincs�ben verg�dik valaki, hanem a bels� ig�ny kiolt�s�r�l, ha �gy tetszik, szublim�l�s�r�l.A fogalmak t�gan �rtelmezend�k. Puszt�tani semmilyen �l�l�nyt nem szabad, de nemcsak testi �rtelemben. Nem szabad t�nkretenni, "meg�lni" egy m�sik ember �n�rzet�t, hit�t, ragaszkod�s�t sem. A lop�s sem csak a t�rgyi tulajdonokra vonatkozik. Nem szabad ellopni eszm�ket, bizalmat, munkaer�t sem, egysz�val nem szabad kihaszn�lni a m�sik embert. A hazugs�g tilalma nemcsak a f�lrevezet�sre, becsap�sra vonatkozik, hanem hamis eszm�k, ideol�gi�k m�g oly j�hiszem� terjeszt�s�re is. A f�ktelens�g az indulatoss�gon k�v�l mag�ban foglalja a szenved�lyeket is. Ekkor sem szabad kiz�r�lag a drogra vagy az alkoholra gondolni. A j�g�t�l idegen minden fanatizmus, eszmei vagy vall�si t�relmetlens�g, "megsz�llotts�g" vagy ezeknek a b�rmilyen m�don val� szolg�lata. A v�gyakoz�s a s�v�rg�s jelent�startalma is messze t�ln� az erotik�n, beletartozik az anyagiass�g, a becsv�gy, a karrierizmus, a gy�jt�szenved�ly, �ltal�ban minden, ami birtokl�s.

2. A hit j�g�ja (Nij�ma)

T�relmess�get, elfogad�st �r el� mindenf�le vall�s, r�tus, eszmerendszer, filoz�fia, vil�gn�zet, szok�s, politikai, tudom�nyos vagy eszt�tikai meggy�z�d�ssel szemben. �gy is nevezhetn�nk, hogy a szellemi szabads�gj�g�ja. Szabad m�sk�pp l�tnod, m�sk�pp �rtened a vil�got, m�sk�pp gondolkoznod az emberi �let dolgair�l, mint nekem. Teh�t az egocentrikus be�ll�t�d�s, az intolerancia megf�kez�s�t jelenti, az attit�d�t k�v�nja megsz�ntetni, ami �gy gondolkozik: "� m�s, mint �n. Teh�t rosszabb! Az�rt rosszabb, mert nem hozz�m hasonl�." A nij�ma teh�t mag�ban foglalja pszichikus �rtelemben azt, amit a szempontv�lt�s k�pess�g�nek, emp�ti�nak nevez�nk. Elutas�t mindenf�le dogmatik�t, megmerevedett vil�gk�pet, n�rcisztikus el��t�letet, ami a "m�ss�gban" mindig s�t�ni, s�t�t er�ket �s sz�nd�kokat v�l felfedezni. Nemcsak egy�nekre vonatkozik ez, hanem n�pekre �s kult�r�kra, s�t abszolutiz�lt tudom�nyos ir�nyzatokra, iskol�kra is.

3. A testtart�sok j�g�ja (�szana)

A test �s �letfunkci�inak zavartalan m�k�d�s�t k�v�nja biztos�tani. A j�ga felt�telez bizonyos �leter�k�zpontokat (csakr�kat), amelyek egyben a magasabb rend� szellemi megismer�s "szervei" is. Az �szana - gyakorlatok egyik hat�sa ezeknek a sokszor "alv�", teh�t a mai emberben nem m�k�d� k�zpontoknak az aktiviz�l�sa. A gyakorlatok ezen k�v�l kimutathat� fiziol�giai hat�ssal is rendelkeznek, amelyek els�sorban a gerincre, az agyidegek m�k�d�s�re, a bels� szekr�ci�s mirigyekre �s az agyra kedvez�ek, a k�l�nb�z� szervek v�r- �s oxig�nell�t�s�t seg�tik el�.Alapelv a "laza" gyakorlatvezet�s, minden er�lk�d�s �s er�ltet�s elker�l�se. Minden �szan�nak van helyettes�t� gyakorlata is. Az embernek meg kellene tal�lnia a saj�t �szan�it. Emellett �ltal�ban az tapasztalhat�, hogy a r�vid ideig kitartott testhelyzeteknek t�nus-, fesz�lts�g-, aktivit�sn�vel� hat�suk van, m�g a hossz� ideig v�gzett gyakorlatok laz�tanak, a nyugalom, az elm�lyed�s, a befel� fordul�s ir�ny�ba vezetnek.

4. A l�legz�s j�g�ja (Pr�naj�ma)

Az �leter�k�zpontok aktiviz�l�s�nak, az �leter� (pr�na) k�z�tt�k megindul� �ramoltat�s�nak m�sik alapvet� gyakorlatfajt�ja. Ismeretesek bizonyos "tasz�t� l�gz�sek", amelyek a l�gutakat teszik szabadd� a "val�di" l�gz�gyakorlatok sz�m�ra. Ez ut�bbiak l�nyege a l�legz�s folyamat�nak ritmusos megny�jt�sa - bel�gz�s - a l�legzet visszatart�sa - kil�gz�s - �s a l�legz�s folyamat�nak koncentr�lt gondolati k�vet�se.T�gabb �rtelemben form�lja az egy�n viszony�t a vil�ghoz: felveszek er�ket �s hat�sokat magamba (bel�gz�s) - felhaszn�lom azokat, �talak�tom saj�t magam �p�t�se �rdek�ben (visszatart�s) - s ami ebb�l keletkezett, visszaadom a vil�gnak (kil�gz�s). Oxig�nt haszn�lok fel, amit m�s l�nyek termeltek, �s sz�ndioxidot �s v�zg�zt adok vissza, amit m�s l�nyek (n�v�nyek) haszn�lnak fel megint. A kozmosz �let�ben val� biol�giai szellemi r�szv�telr�l van teh�t sz�.Az �szana- �s a pr�naj�ma - gyakorlatokat egy�ttesen Hatha - j�g�nak is nevezik.

5. Az �rz�kel�s j�g�ja (Pratjihara)

Az emberre �lland�an k�l�nf�le ingerek z�poroznak a vil�gb�l. Az ember - ennek megfelel�en - hol ide, hol oda kapkodja a fej�t. A j�ga azt akarja el�rni, hogy az ember tudatosan �s akaratlagosan k�pes legyen egy sz�m�ra fontos �rz�ki benyom�st meg�rizni, �s nem hagyja mag�t att�l elt�r�teni m�s hat�sok �ltal. Tulajdonk�ppen az elm�ly�l�s kezdeteir�l van sz�. M�sk�ppen a figyelem j�g�j�nak is nevezhetn�nk. A pontos �szrevev�shez id� �s nyugalom kell. Azt akarja el�rni, hogy az ember ne csak n�zzen, hanem l�sson is, vegye �szre azokat a m�ly inform�ci�kat, amelyeket n�ha a legapr�bb jelek hordoznak.

6. A koncentr�ci� j�g�ja (Dharana)

Amikor a j�g�z� ura lett �rz�kel�s�nek �s figyelm�nek, k�pess� kell tennie mag�t arra, hogy adott id�tartamra el tudjon fordulni az �rz�ki benyom�sokt�l, teh�t id�legesen "elz�rja" �rz�kszerveit, sz�neteltesse m�k�d�s�ket. Ebben az �llapotban gondolati aktivit�sa a k�pzeteire �sszpontosul. M�r nem a dolgokra figyel, hanem a dolgok k�pzeteire, amelyek benne �letre keltek. M�sk�ppen az eml�kez�s j�g�j�nak is nevezhetj�k.A k�pzetekre val� elm�ly�lt koncentr�ci� term�szetesen gondolkod�si folyamat is. A jelens�g k�r�lbel�l megfelel annak, amit a kereszt�nyek lelkigyakorlatoknak vagy a g�r�g filoz�fusok kontempl�ci�nak neveznek. L�nyeges eleme a k�pzetek �s a val�s�g id�szakos �sszevet�se s e korrekci� alapj�n az �jb�li elm�lyed�s.

7. A medit�ci� j�g�ja (Dhijana)

A medit�ci� ebben az �rtelmez�sben elvont szellemi tartalmaknak val� �n�tad�st jelent. M�r nem gondolkoz�s, hanem �t�l�s. Legt�bbsz�r valamilyen �rzelmi, eszmei vagy erk�lcsi igazs�got, fontos ismeretet kifejez� tartalomr�l van sz�. A c�l az, hogy id�legesen csak a medit�ci� t�rgya t�ltse ki az eg�sz pszichikumot, ne jelenjenek meg ezen k�v�l �ll�, vele �sszef�gg�sben nem lev� �rzelmek, asszoci�ci�k, gondolatok.

8. A ki�resed�s j�g�ja (Szamadhi)

Rendk�v�l nehezen el�rhet� �llapot. Azt jelenti, hogy id�legesen elt�nik az emberb�l minden pszich�s tartalom - nem alv�sr�l van sz�! -, nem �rz�kel, nem �rez, nem eml�kezik, nem gondolkozik. �gy l�tezik, mint egy "�res ed�ny", amelyik b�rmilyen tartalom befogad�s�ra k�sz, ami belehullik. Az �n, a szem�lyis�g ideiglenes h�tt�rbe szor�t�s�r�l, megsz�n�s�r�l van sz�. Ennyiben hasonl�t a hal�l �llapot�hoz. A j�ga szerint ekkor ny�lik lehet�s�g eg�szen m�ly szellemi megismer�sekre. Ez a helyzet al�zatot is reprezent�l, el kell fogadni azt is, ha az �ress�g �ress�g marad.A kereszt�ny ezoterik�ban valami hasonl�t neveztek extatikus �llapotnak, de haszn�lt�k a fogalmat m�g r�gebbi szellemi ir�nyzatok is. A babiloni - k�ldeus kult�ra Marduk im�ja We�res S�ndor szerint �gy hangzott:

El�sz�r a partok t�nnek el,azut�n minden sziget �s z�tony.Azt�n a v�z, azt�n a f�ny, azt�n a s�t�ts�g.V�g�l semmi sem marad.Ott megt�rt�nik felszabadul�sunk.Mert szent �s �r�k az �ress�gs az emberben f�szkel,s az �ress�gben f�szkel az ember.

N�h�ny j� tan�cs:

1. A j�gagyakorlatokat jobb nem elkezdeni, mint abbahagyni. (Egy�bk�nt mindenre vonatkozik.)

2. Mindenkinek meg kell tal�lnia a saj�t j�g�j�t.

3. A val�di Mester sohasem keres tan�tv�nyokat. Mindig a tan�tv�ny keresi meg Mester�t.

4. A tan�tv�ny h�tlen lehet a Mesterhez, de a Mester sohasem lehet h�tlen a tan�tv�nyhoz. A Mester h�s�g�nek legbiztosabb jele, ha a tan�tv�ny szabad marad, nem f�gg a Mester�t�l.

5. Az iskol�z�s �tj�t k�z�sen meg lehet tanulni. Megismer�sekhez, meg�rt�sekhez jutni csak egyed�l lehet.�s ez m�r a legintimebb mag�n�gy. Abba a szf�r�ba tartozik, amir�l Hamlet azt mondja: "A t�bbi n�ma csend..."

A BUDDHIZMUS J�G�JA

B�r Buddha annak idej�n let�rt mind a Szankhija, mind a j�ga �tj�r�l, e tan�t�sok sz�mos elem�t felhaszn�lta saj�t b�lcseleti rendszer�ben. A j�ga k�l�nben sem vall�s, egyr�szt teh�t �nmag�ban is gyakorolhat�, m�sr�szt "be�p�lhet" b�rmilyen vil�gfelfog�s testi �s lelki "karbantart�si" gyakorlatai k�z�. Buddha egyed�l a testi leroml�st el�id�z� �ngy�tr� aszk�zisre mondott hat�rozottan nemet. Val�sz�n�leg a saj�t b�r�n tapasztalta, hogy a testi t�nkremen�s megt�p�zza a lelket is. Az aszk�zis hely�re a m�rt�ktart�st �ll�totta. L�tezik teh�t buddhista j�ga is. L�lektani j�t�kaink sor�n sehol sem foglalkoztunk a j�gagyakorlatok r�szletes "technikai le�r�s�val �s elemz�s�vel. A tank�nyvszag�s�g vesz�lyeit elker�lend� most �ppen csak r�pillantunk a buddhizmus j�g�j�nak �p�tkez�s�re, ezen bel�l is term�szetesen csak az alapokra.Buddha els� k�vetel�se az volt, hogy tan�tv�nyainak tisztess�ges embereknek kell lenni�k. (Tulajdonk�ppen m�r ez a k�vetelm�ny megv�lthatn� a vil�got, a t�bbit ak�r el is hagyhatjuk.) A tisztess�g - ha �gy tetszik, az erk�lcs�ss�g - az egyszer� mezei buddhist�t�l azt k�vetelte, hogy ne puszt�tson el �letet; ne hazudjon, ne zs�km�nyolja el m�sok t�rgyi vagy szellemi tulajdon�t, tartson m�rt�ket, �s ne legyen k�rt�kony a szexualit�sban; s v�g�l, ne avatkozzon be m�vileg saj�t lelki-szellemi �let�be izgat�- vagy k�b�t�szerek alkalmaz�s�val. A szerzetesek �let�t ezen t�l a teljes nemi absztinencia; bizonyos �tkez�si korl�toz�sok; t�bbfajta sz�rakoz�s, cicom�z�s, hivalkod�s tilalma; valamint az anyagi javak halmoz�s�nak megtilt�sa szigor�totta.Ezut�n k�vetkezett annak az el�r�se, hogy a tan�tv�ny ne v�ljon az �rz�ki benyom�sok rabj�v�, bele�rtve a l�t�s, a hall�s, az �zlel�s, a szagl�s, a tapint�s �tj�n szerzett �lm�nyeket �s az ezekr�l val� k�pzelg�st.Az emberi term�szet ismeret�ben a Megvil�gosodott sz�ks�gesnek l�tta k�l�n hangs�lyozni a m�rt�kletes ev�st. Azt szerette volna el�rni, hogy a tan�tv�nyok ne az �lvezet�rt, hanem a test eg�szs�gben tart�s��rt t�pl�lkozzanak. Az elh�z�s, a zs�r �s a h�s elburj�nz�sa a test eluralkod�s�t jelenti a szellem felett. �ll�t�lag Buddha pocakos �br�zol�sa sem arr�l besz�l, hogy a Mester k�v�r volt, hanem a sanyargat� aszk�zissel val� szemben�ll�s�nak szimb�luma.Ezut�n k�vetkezne mindenf�le testi �s lelki diszharm�nia kik�sz�b�l�se. Az embernek �pp�gy rendben kell tartania em�szt�s�t, mint az �rzelmi h�ztart�s�t, indulati �let�t, kapcsolatait, becsv�gy�t.Kiemelked�en fontos az �sszeszedetts�g k�vetelm�nye. Azt fejezi ki, hogy b�rmit csin�ljon is az ember - bele�rtve legegyszer�bb mindennapi teend�it -, b�rmilyen kritikus helyzetben tev�kenykedjen is, mindig legyen �ber a figyelme, m�k�dj�k az �nkontrollja, vagyis tudja, hogy �ppen mit tesz.Ezek ut�n a tan�tv�ny kereshet egy nyugodt zugot mag�nak, ahol elkezdheti meditat�v elm�lked�seit. (Vajon h�ny sz�let�s �s hal�l kell ahhoz, am�g ide el�rkezik?)Az erk�lcsi-szellemi fejl�d�s eme szintje n�lk�l tulajdonk�ppen f�l�sleges is hozz�fogni a medit�ci�t el�k�sz�t� gyakorlatokhoz:

1. Nyugodtan kell �lni, a saj�t legk�nyelmesebb �l�sben. M�gis j�, ha ez keresztbe vetett l�bbal t�rt�nik. Koncentr�ci� eset�n a testtart�s egyenes, medit�ci� eset�n el�reg�rnyedt. A k�zvetlen fiziol�giai, vegetat�v hat�s szempontj�b�l, ha valaki f�rad�konys�g�t, alusz�konys�g�t akarja megsz�ntetni, egyenesen �lj�n; ha az �lmatlans�gt�l, izgatotts�gt�l, fesz�lts�gekt�l akar megszabadulni, g�rnyedjen el�re.

2. Behunyt szemmel, lassan, folyamatos�n, ritmusosan l�legezzen. Koncentr�ljon az orrny�l�sokra.

3. Most a l�legz�sek sor�n k�pzeletben fel kell id�zni a mellkas, a rekeszizmok, a has ritmikus mozg�s�t, t�gul�s�t �s �sszeh�z�d�s�t.

4. Ezut�n a leveg� �tj�ra koncentr�ljon a ki- �s bel�gz�sek alatt. A l�legz�s kezdet�re, folyamat�ra �s v�g�re. 10-10 l�gz�sn�l ne v�gezz�nk t�bbet.

5. Behunyt szemmel �gynevezett gondolati massz�zst v�gezz�nk. Elindul a nyakt�l, �rinti a v�llakat, a karokat, a kezeket, a mellkast, a h�tat, a derekat, majd a comb, a t�rd �s a l�b k�vetkezik.

6. M�ly bel�gz�s ut�n hangosan zengesse az OM-ot, m�g a hang hosszan �s z�mm�gve elhal. Az OM tulajdonk�ppen AUM-k�nt hangzik, ahol az A az �ber tudati �llapotot, az U az �lomtudatot, az M a m�lyalv�s tudat�llapot�t reprezent�lja.

7. Ezut�n az OM n�m�v� v�lik, m�r csak az ember lelk�ben zeng.

8. Ez a bels� OM elvezethet az �rzelmi �s gondolati ki�resed�shez. Ez m�r a medit�ci� k�sz�be. Addig marad ebben a helyzetben az ember, am�g be nem t�r az els� gondolat vagy �rz�s. Azt j�l szem�gyre veszi, majd befejezi a gyakorlatot. Az OM-gyakorlatokat legfeljebb h�romszor �rdemes megism�telni egy �l�sben.

Amint l�tjuk, minden �t a bels� ki�resed�s R�m�j�ba vezet.M�gall�na, aki eredetileg matematikus volt, majd Buddh�hoz csatlakozva egyik legkiemelked�bb tan�tv�nya lett (m�g a titthah�v�k agyon nem vert�k), elgondolkozva a Tan�t�son, azt k�rdezte: "Hogyan lehets�ges az, hogy adva van a megvil�gosod�shoz vezet� �t, van tan�t� is, vannak tan�tv�nyok is, akik ezen az �ton akarnak j�rni, s a legt�bben m�gsem �rik el a c�lt?"Mire Buddha: "K�t ember fordul hozz�d, hogy mondd el n�kik, hogyan lehet eljutni R�dzsag�ha v�ros�ba. R�szletesen elmondod nekik az �tir�nyt, a kanyarod�sokat, a keresztez�d�seket, arr�l is felvil�gos�tod �ket, hogy milyen vesz�lyeket kell elker�lni�k. Az egyik ember betartja az utas�t�st, �s sikeresen eljut R�dzsag�h�ba. A m�sik nem tartja be az utas�t�sokat, �s elt�ved. Hogyan lehets�ges ez?"M�gall�na (megt�rten): "�pp�gy bajl�dok �n is, uram, G�t�ma. Sz�mtantan�r vagyok �n, uram, G�t�ma."Igen, k�nnyen elt�ved az ember, m�g ha sz�mtantan�r is.