A kreativit�s

Teh�t a karma nem sorsszer�, nem el�re elrendelt, hanem saj�t k�pess�g�nket jelenti, azt, hogy alak�thatjuk �s megv�ltoztathatjuk sorsunkat. Kreat�v, mivel magunk hat�rozhatjuk meg, hogy hogyan �s mik�nt cseleksz�nk. Mi magunk id�zhetj�k el� a v�ltoz�st, a j�v� a saj�t kez�nkben van, a saj�t sz�v�nk d�nt fel�le. Buddha ezt mondta: " A karma m�v�szk�nt teremt meg mindent, a karma t�ncosk�nt kompon�l".

 Mivel semmi sem �lland�, minden k�pl�keny �s egym�s �ltal meghat�rozott, cselekv�s�nk �s gondolkod�sunk m�dja k�ts�gtelen�l megv�ltoztatja a j�v�nket. Nincs olyan k�ts�gbeejt�, rem�nytelen helyzet, mint p�ld�ul egy hal�los betegs�g, amelyet ne haszn�lhatn�nk fel a fejl�d�s�nkre. �s nincs olyan b�ntett vagy gonoszs�g, amelyet az �szinte megb�n�s �s az igaz szellemi gyakorlat ne tiszt�tana meg. Milerap�t Tibet legnagyobb j�gij�nak, k�lt�j�nek �s szentj�nek tartj�k. Sok gyermek olvasta borzongva �lete t�rt�net�t, s b�multa az apr�, festett k�pecsk�ket k�zzel �rott �lett�rt�net�nek k�nyv�ben. Fiatal kor�ban Milerap�t j�snak nevezt�k, a fekete m�gia seg�ts�g�vel sz�mtalan embert �lt meg bossz�b�l, tette t�nkre �let�ket. Azonban gy�tr� lelkiismeret-furdal�sok, megpr�b�ltat�sok, neh�zs�gek k�sz�nt�ttek r�, amelyeken mestere, Marpa seg�tette �t, s �gy k�pes volt megtiszt�tani valamennyi negat�v tett�t. A megvil�gosod�st is siker�lt el�rnie, �gyhogy �vsz�zadokon kereszt�l milli�k b�tor�t�j�v� lett. Tibetben ezt mondjuk: "a negat�v cselekedeteknek van egy j� tulajdons�guk: meg lehet tiszt�tani �ket." Teh�t mindig van rem�ny. M�g a gyilkosok �s a legelvetem�ltebb gonosztev�k is megv�ltozhatnak, s legy�zhetik azokat a k�r�lm�nyeket, amelyek b�neik elk�vet�s�hez vezettek. Jelenlegi helyzet�nk - ha �gyesen �s b�lcsen haszn�ljuk - �szt�nz�s lehet, hogy megszabaduljunk a szenved�s k�tel�keit�l. B�rmi t�rt�nik most vel�nk, az az elm�lt karm�nkat t�kr�zi. Ha ezt tudjuk - �s val�ban tudjuk - ha szenved�s �r benn�nket �s neh�zs�ggel k�zd�nk, nem tekintj�k ezt k�l�n�s sorscsap�snak vagy katasztr�f�nak, s nem gondoljuk, hogy a szenved�s az valamif�le b�ntet�s. Nem fogjuk hib�ztatni magunkat �s �nut�latba esni. Tudjuk, hogy az �t�lt szenved�s az el�z� karma eredm�nye, hat�s�nak beteljesed�se. A tibetiek azt mondj�k, hogy a szenved�s "sepr�, amely elsepri a negat�v karm�nkat". Ak�r m�g megk�nnyebb�lhat�nk is, hogy az egyik karm�nk v�get �rt. Tudjuk, hogy a "j� szerencse" a j� karma gy�m�lcse, s ha nem j�l haszn�ljuk, akkor gyorsan tovat�nik, �s a "szerencs�tlens�g" a negat�v karma eredm�nye, amely csod�s lehet�s�get adhat sz�munkra a fejl�d�sre. A tibeti emberek sz�m�ra a karm�nak a mindennapi �letben val�s�gos, �l� �s gyakorlati jelent�se van. Kihaszn�lj�k alapelveit, mivel tudat�ban vannak igazs�g�nak, ez a buddhista etika alapja. Tudj�k, hogy a karma term�szetes �s igazs�gos folyamat, amely kifejleszti benn�k a minden tett�kben megnyilv�nul� szem�lyes felel�ss�g�rzetet. Rinpocse gyermekkor�ban csal�dj�nak volt egy csod�latos, Ape Dordzse nev� szolg�ja, aki nagyon szerette �t. Val�j�ban szent ember volt, soha, eg�sz �let�ben nem b�ntott meg senkit. Ha Rinpocse b�rmi b�nt�t tett vagy mondott, r�gt�n nagyon gyeng�den r�sz�lt: "�, az nem helyes", s �gy bel� cs�p�gtette a mindig jelen l�v� karma m�lys�ges b�ntudat�t �s azt az �nk�ntelen szok�st, hogy ha b�rmilyen b�nt� gondolat t�mad benne, mindj�rt �t tudja alak�tani az �rz�seit.

 Val�j�ban olyan neh�z a karma m�k�d�s�t l�tni? Nem el�g, ha visszatekint�nk saj�t �let�nkre, hogy tiszt�n l�ssuk bizonyos cselekedeteink k�vetkezm�nyeit? Ha valakit megs�rt�nk, megb�ntunk nem hat az vissza r�nk is? Nem marad benn�nk is egy keser� eml�k s az �nut�lat �rny�ka? Az az eml�k �s az az �rny�k jelentik a karm�t. Szok�saink �s f�lelmeink is karm�b�l fakadnak, a m�ltban elk�vetett cselekedeteink , szavaink �s gondolataink eredm�nyei. Ha megvizsg�ljuk cselekedeteinket, s val�ban tudatosan felm�rj�k �ket, l�thatjuk, hogy van benn�k valami �lland�an ism�tl�d� sablon. Amikor negat�van cseleksz�nk az f�jdalomhoz �s szenved�shez vezet, amikor pozit�van cseleksz�nk, annak v�gs� soron boldogs�g az eredm�nye.