Chopra: Az �let h�t t�rv�nye, Harmadik fejezet  

  A  Karma, avagy az Ok �s okozat t�rv�nye

Minden cselekedet(�nk) er�hat�st v�lt ki, amely ugyanolyan t�lt�ssel t�r vissza hozz�nk... Ki mint vet, �gy arat. Ha �gy cseleksz�nk, hogy az boldogs�got �s sikert hoz m�soknak, boldogs�g �s siker lesz a karm�nk gy�m�lcse. A karma az emberi szabads�g �r�k �rv�nyes�l�se... Gondolatainkb�l, szavainkb�l �s tetteinkb�l sz�v�dik a h�l� k�r�nk. Swarni Vivekananda

Az �let harmadik spiritu�lis t�rv�nye a Karma t�rv�nye. "Karma": egyszerre jelenti a cselekedetet �s annak kihat�sait. Egyszerre ok �s k�vetkezm�ny, mivel minden cselekedet(�nk) hat�sokat v�lt ki, amelyek ugyanolyan t�lt�ssel visszat�rnek hozz�nk. Nincs a Karma gondolat�ban semmi szokatlan. Mindenki ismeri a sz�l�st: "Ki mint vet, �gy arat." Nyilv�nval�, hogy ha boldog �letet akarunk, meg kell tanulnunk a boldogs�g magvait vetni. A karma teh�t mag�ban foglalja a tudatos d�nt�shozatalt. L�nyeg�ben korl�tlan a d�nt�si szabads�gunk. L�t�nk minden pillanat�ban a lehet�s�gek teljes k�re, korl�tlan d�nt�s �ll el�tt�nk. E d�nt�sek n�melyik�t tudatosan hozzuk meg, m�s d�nt�seket nem tudatosan. A karmikus t�rv�ny meg�rt�s�hez �s min�l teljesebb alkalmaz�s�hoz a legjobb �t, ha tudatos�tjuk pillanatr�l pillanatra meghozott d�nt�seinket. Ak�r tetszik, ak�r nem, minden, ami e pillanatban t�rt�nik, a m�ltban hozott d�nt�sek gy�m�lcse. Sajnos v�laszt�saink j� r�sze nem tudatos, �s emiatt nem is gondoljuk azokat d�nt�seknek - pedig azok. Akit megs�rtettek, val�sz�n�leg megs�rt�dik. Akit megdics�rnek, bizony�ra kivir�gzik �s el�gedetts�g t�lti el. De gondoljuk csak �t: ezek is v�laszt�si lehet�s�gek k�zti d�nt�sek. Akit megs�rtettek, eld�ntheti, hogy megs�rt�dik-e. Akit megdics�rnek, ugyancsak eld�ntheti, hogy engedi-e hatni mag�ra a h�zelg�st. M�sk�ppen is megfogalmazhatjuk ezt. A legt�bb ember, b�r korl�tlan d�nt�si lehet�s�gei vannak, m�gis felt�teles reflexek k�szlet�vel reag�l, amelyeket m�s emberek vagy a k�r�lm�nyek v�ltanak ki rajta. Viselked�se el�re megj�solhat�. Ezek a felt�teles reflexek ugyanolyanok, mint amelyeket Pavlov mutatott ki. Pavlov k�s�rletei sor�n rendszeresen �gy adott enni a k�s�rleti kuty�nak, hogy egyidej�leg cseng� sz�lalt meg. A kutya hamarosan a cseng� puszta hangj�ra is ny�lazni kezdett, mivel az ilyen kondicion�l�ssal az egyik benyom�s t�rsult a m�sikhoz. A legt�bb ember, szint�n valami ilyenfajta kondicion�l�s eredm�nyek�ppen, betanult �s el�re megj�solhat� viselked�ssel v�laszol a k�rnyezet hat�saira. �gy t�nik, mintha az emberek �s a k�r�lm�nyek automatikusan v�ltan�k ki a v�laszokat, �s teljesen feled�sbe mer�l, hogy ezek az emberi l�t sor�n pillanatr�l pillanatra meghozott d�nt�sek. Egyszer� mechanizmussal, odafigyel�s n�lk�l sorj�z� d�nt�sek. Ha egy pillanatra visszan�z�nk �s �gy szeml�lj�k a meghozott d�nt�seket, mint ahogyan a mostani, �pp tudatos visszan�z�s pillanat�ban viselked�nk, akkor ezzel az eg�sz tudattalan folyamatot �temelj�k a tudatos vil�gba. A d�nt�sek ilyen tudatos�t�sa hatalmas fejleszt� er�. B�rmely d�nt�s meghozatalakor k�t k�rd�st tehet�nk fel magunknak. El�sz�r is: "Mik a d�nt�sem k�vetkezm�nyei?" A sz�v�nk m�ly�n azonnal vil�gosan kirajzol�dik a v�lasz. M�sodszor: "A d�nt�sem boldogs�got hoz-e sz�momra �s a k�r�l�ttem �l�k sz�m�ra?" Ha a v�lasz igenl�, akkor a d�nt�s helyes. Ha a v�lasz nemleges, ak�r a saj�t, ak�r m�sok szempontj�b�l, akkor a d�nt�s elvetend�. Ilyen egyszer� ez. Csak egyetlen d�nt�s van a minden pillanatban rendelkez�sre �ll� v�gtelen lehet�s�gi k�rb�l, amely sz�momra �s m�sok sz�m�ra egyar�nt a boldogs�got eredm�nyezi. �s amikor ezt a bizonyos d�nt�st hozza meg valaki, azt h�vj�k spont�n m�don helyes viselked�snek. Ez egyszer�en a megfelel� pillanatban megtett megfelel� l�p�s. Minden helyzetben a k�n�lkoz� helyes v�lasz. Ez az a d�nt�s, amely el�relend�ti a d�nt�st meghoz�t �s mindenki m�st, akit csak �rint. Az �let nagyon �rdekes m�don seg�ti a spont�n helyes d�nt�seket. A test �rz�seiben jelentkeznek ezek a jelz�sek. Az ember k�z�rzete k�tf�le lehet: vagy j�l �rzi mag�t, vagy nem. �rdemes megfigyelni egy-egy d�nt�s tudatos m�rlegel�sekor, hogy a test hogyan v�laszol: "Ha �gy d�nt�k, mi t�rt�nik?" Ha a test v�lasza nyugodt, a d�nt�s helyes. Ha a test rossz �rz�sekr�l k�ld jelz�st, akkor a d�nt�s nem a megfelel�. Egyesekn�l a j� �s rossz k�z�rzet a "napfonat" k�rny�k�n jelentkezik, a legt�bb embern�l azonban a sz�vt�j�kon. (Egy-egy csakr�nk hely�n - A szerk.) �rdemes tudatosan a sz�vre figyelni �s a sz�vet k�rdezni arr�l, mi a teend�. A v�lasz kis v�rakoz�s ut�n egy�rtelm�en jelentkezik, fizikai �rz�sk�nt. Lehet, hogy �pp csak halv�nyan �rezhet�, de teljesen val�s�gos fizikai v�lasz lesz. Csak a sz�v tudja a helyes v�laszt. Sokan �rzelg�snek tartj�k a sz�vet, pedig nem az. A sz�v intuit�v, eg�sz�ben, �sszef�gg�seiben, kapcsolataival egy�tt, ar�nyosan fogja fel a dolgokat, nem pedig a nyeres�g-vesztes�g tengely ment�n. Az egyetemes idegk�zponthoz kapcsol�dik, a tiszta lehets�gess�g, a tiszta tud�s �s a v�gtelen szervez� er� mez�j�hez, �s mindent sz�mba vesz. Id�nk�nt �sszer�tlennek t�nik, de a sz�v sokkal pontosabban �s sokkal szabatosabban k�pes figyelembe venni a dolgokat, mint ahogy az az �sszer� gondolkod�s hat�rain bel�l lehets�ges. A Karma t�rv�nye haszn�lhat� p�nz �s gazdags�g megteremt�s�re, �s arra, hogy minden j� - tetsz�s - szerint b�rmikor �radjon hozz�nk. El�sz�r azonban tudatos�tani kell, hogy a j�v� az �let minden egyes pillanat�ban meghozott d�nt�seib�l k�vetkezik. Ha ezt rendszeresen megtessz�k, akkor a Karma t�rv�ny�t teljes m�rt�kben alkalmazzuk �let�nkben. Min�l tudatosabb szinten hozzuk meg d�nt�seinket, ezek a d�nt�sek ann�l ink�bb spont�n helyes l�p�seket eredm�nyeznek - mind magunk, mind m�sok sz�m�ra. ********************************** Mit lehet mondani a m�ltban rejl� karm�r�l �s arr�l, hogy ez hogyan hat jelen �let�nkre? H�rom megjegyz�st tehet�nk a m�ltban rejl� karm�r�l. Az els� a karmikus ad�ss�g megfizet�se. A legt�bb ember �gy d�nt, hogy megteszi ezt. Term�szetesen ez sem tudatos, de ez is egy meghozhat� d�nt�s. N�ha hatalmas szenved�s ezeknek az ad�ss�goknak a megfizet�se, de a Karma t�rv�nye szerint a vil�gegyetemben nincs olyan ad�ss�g, amely t�rlesztetlen maradna. A vil�gegyetemben t�k�letes a sz�montart�s �s minden, ami l�tezik, �lland� oda-vissza energiacser�ben �l. A m�sodik l�p�slehet�s�g: karm�nk �talak�t�sa el�reviv� tapasztalatt�. Ez nagyon �rdekes folyamat, amelyben az ember �nmag�val tanakodik karmikus ad�ss�g�nak megfizet�sekor: "Mit kell megtanulnom ebb�l a tapasztalatb�l? Mi�rt t�rt�nik mindez, mit akar tudtomra adni a vil�gegyetem? Hogyan kell be�p�tenem ezt emberi sorsomba? Hogyan tehetem hasznoss� ezt a tapasztalatot embert�rsaim sz�m�ra?" Ennek sor�n az ember keresi �s be�p�ti az alkalmakat dharm�j�ba, �letp�ly�j�ba. Err�l a siker hetedik spiritu�lis t�rv�ny�n�l ejt�nk sz�t. �gy lehets�ges a karm�t �j mederbe terelni. Ha p�ld�ul valaki sportol�s k�zben elt�ri a l�b�t, felteheti a k�rd�st: "Mit tanulhatok ebb�l az esetb�l? Mit akar tudtomra adni a vil�gegyetem?" Az �zenet tal�n csak annyi, hogy lassabban �s �vatosabban kell �lnie, vagy a tov�bbiakban jobban kell figyelnie a test�re. Ha az illet� dharm�ja m�sok tan�t�sa, akkor tov�bb (kell) k�rdeznie: "Hogyan adhatom tov�bb ezt a tapasztalatot embert�rsaimnak?" Elhat�rozhatja, hogy k�nyvet �r a biztons�gos sportol�sr�l, vagy a vele t�rt�nt baleset megel�z�s�re l�bsz�rv�d�t vagy k�l�nleges cip�t tervez. Ily m�don, mik�zben karmikus ad�ss�g�t t�rleszti, a bajokat j�ra ford�tja, �gy, hogy az j�l�tet �s kiteljes�l�st hoz sz�m�ra. Ez a karma �talak�t�sa pozit�v tapasztalatt�. A karm�t�l nem menek�lni kell, hanem a karmikus helyzeteket tudni keli felhaszn�lni �s �j, pozit�v karm�t teremteni bel�l�k. A Karma kezel�s�nek harmadik m�dja a karm�n t�ljut�s. A karm�n t�ljutni annyi, mint f�ggetlenn� v�lni att�l. A karm�n �gy lehet t�ljutni, hogy az ember folyamatosan �lm�nyt gy�jt a K�ztes t�rr�l, az �nval�r�l, a Szellemr�l. Olyan ez, mint amikor egy piszkos ruh�t kimosunk a patakban. Valah�nyszor kimossuk, n�h�ny folt elt�nik. �jra �s �jra mosva mindig tisztul egy kicsit. A karma feladatr�tegein �thaladni, vagy azokat tiszt�tani �gy lehet, hogy az ember eljut a K�ztes t�rbe �s ism�t visszat�r onnan. Term�szetesen ez a medit�ci�s gyakorlatokkal lehets�ges. Minden cselekedet karmikus helyzet, ak�r egy cs�sze k�v� iv�sa is. Eml�kk� v�lik, amely talaj�n v�gyak alakulnak ki, a v�gyak pedig ism�t tettekre ind�tanak. A l�lek mozgat�i a karma, az eml�kezet �s a v�gyak. A l�lek a karma, az eml�kezet �s a v�gyak sz�ved�k�b�l �ll� tudat. Ezek tudatosul�s�val v�lik az ember a val�s�g tudatos alak�t�j�v�. Ha pedig a d�nt�seket egyre ink�bb tudatosan hozzuk meg, ezekb�l olyan tettek sz�letnek, amelyek kibontakoztatnak minket �s a k�r�l�tt�nk �l�ket. Ez minden, amit tenni kell. Amennyiben a karma fejleszt� er� - az �nval� sz�m�ra is �s mindazok sz�m�ra, akikre az �nval� hat -, �gy a karma gy�m�lcse boldogs�g �s siker.

A KARMA, AVAGY AZ OK �S OKOZAT T�RV�NY�NEK ALKALMAZ�SA

Az al�bbi l�p�sekkel �rv�nyre juttatom �letemben a Karma t�rv�ny�t:

 1. Ma pillanatr�l pillanatra figyelem a d�nt�seimet. Puszta megfigyel�s�kkel tudatoss� teszem ezeket. Szem el�tt tartom, hogy a j�v� b�rmely pillanat�ra a legjobb felk�sz�l�s a teljes tudatoss�g a jelenben.

2. B�rmely d�nt�semn�l felteszek magamnak k�t k�rd�st: "Mik a d�nt�sem k�vetkezm�nyei?" �s "A d�nt�sem boldogs�got hoz-e sz�momra �s azok sz�m�ra, akiket �rint?"

3. Megk�rdezem a sz�vemet �s k�vetem az ir�nymutat�s�t, aszerint, hogy j� vagy rossz �rz�st k�zvet�t az �zenete. Ha j� �rz�ssel v�laszol, h�trahagyva a k�t�d�seket, el�rel�pek. Ha rossz �rz�ssel v�laszol, meg�llok �s bels� k�pekben lepergetem esetleges l�p�sem k�vetkezm�nyeit. Ez az �tmutat�s lehet�v� teszi, hogy a magam sz�m�ra �s minden k�r�l�ttem �l� sz�m�ra spont�n m�don helyes d�nt�seket hozzak.