OSHO   Mindennapra

1.
Megvil�gosod�s

Abban a pillanatban, hogy megvil�gosodsz, a l�tez�s eg�sze megvil�gosodik. Ha s�t�t vagy, a l�tez�s eg�sze s�t�t. Minden t�led f�gg.

Szerte a vil�gon ezerf�le t�veszme �l a medit�ci�val kapcsolatban. Pedig a medit�ci� nagyon egyszer�: nem m�s, mint tudatoss�g. Nem k�nt�l�s, nem mantra vagy a r�zsaf�z�r haszn�lata. Ezek hipnotikus m�dszerek, melyek csup�n egyfajta megpihen�st tudnak biztos�tani, �s nincs semmi rossz abban a megpihen�sben; ha valaki csak ellazulni igyekszik, akkor �ppens�ggel t�k�letesek. B�rmelyik hipnotikus m�dszer hasznos seg�ts�g lehet, de ha az igazs�got akarod megismerni, akkor ez nem el�g.
A medit�ci� azt jelenti, hogy a tudattalans�godat tudatoss�gg� alak�tod �t. Norm�lisan az elm�nknek mind�ssze egy tizede tudatos, kilenc tizede tudattalan. Az elm�nek csup�n egy kis r�sze, egy v�kony r�tege vil�gos; azon k�v�l az eg�sz h�z s�t�ts�gbe borul. A feladat pedig abb�l �ll, hogy ezt a kis f�nyt akkor�ra n�velj�k, hogy az eg�sz h�z f�ny�rban �sszon, hogy egyetlen zug vagy sarok se maradjon s�t�tben.
Amikor az eg�sz h�z tele van f�nnyel, akkor az �let csoda; akkor az �let var�zslat; megvan benne a var�zslat min�s�ge. Akkor nem h�tk�znapi t�bb� – minden k�l�nlegess� v�lik. A prof�n szentt� v�lik, �s az �let apr� dolgai olyan hatalmas jelent�s�gre tesznek szert, amit sosem k�pzelt�nk volna. A k�z�ns�ges k�vek olyan gy�ny�r�nek t�nnek, mint a gy�m�ntok; a l�tez�s eg�sze megvil�gosodik. Abban a pillanatban, hogy megvil�gosodsz, a l�tez�s eg�sze megvil�gosodik. Ha s�t�t vagy, a l�tez�s eg�sze s�t�t. Minden t�led f�gg.

2.
Amat�r�k �s szak�rt�k

Minden nagy felfedez�st amat�r�k tesznek.

Rendszerint, ha �j munk�ba kezdesz, nagyon kreat�v vagy, m�lyen belemer�lsz, az eg�sz l�nyeddel r�szt veszel benne. Azut�n lassank�nt, ahogy alaposabban megismered a ter�letet, egyre kev�sb� leszel �j�t� �s kreat�v, egyre ink�bb ism�tl�v� v�lsz. Ez term�szetes, mert min�l nagyobb szak�rtelemre teszel szert egy munkater�leten, ann�l ink�bb ism�tl� leszel. A szak�rtelem ism�tl�.
Ez�rt minden nagy felfedez�st amat�r�k tesznek, mert egy szak�rt�nek t�l nagy a vesztenival�ja. Ha valami �j t�rt�nik, mi lesz a r�gi szaktud�ssal? Hiszen �veken �t tanult, �s m�ra szak�rt� lett bel�le. Ez�rt a szak�rt�k sosem fedeznek fel semmit; sosem l�pnek t�l szaktud�suk hat�rain. Egyr�szt egyre nagyobb szak�rtelemre �s szaktud�sra tesznek szert, m�sr�szt viszont egyre jobban eltompulnak, �s tehernek �rzik a munk�t. M�r nincs semmi �j, ami izgalmat jelenthetne a sz�mukra – el�re tudj�k, mi fog t�rt�nni, tudj�k, mit fognak tenni; nincs benne semmi meglepet�s.
Ez�rt h�t a lecke: J�, ha szaktud�st szerzel, de nem j�, ha �r�kre meg�llapodsz mellette. Mindannyiszor, ha �gy �rzed, hogy a munk�d unalmass� v�lik, v�ltoztass rajta. Tal�lj ki valamit, t�gy hozz� valami �jat, t�r�lj el valami r�git. L�gy �jra sablonokt�l mentes – ami azt jelenti, hogy szaktud�st�l mentes –, l�gy �jra amat�r! B�tors�gra, kur�zsira van sz�ks�g ahhoz, hogy �jra amat�rr� v�lj, de �gy lesz csod�latos az �let.

3.
V�laszd a term�szetet!

Mindannyiszor, ha azt l�tod, hogy a t�rsadalom �ssze�tk�z�sbe ker�l a term�szettel, v�laszd a term�szetet – b�rmi legyen is az �ra. Sosem vesz�thetsz.

Mind a mai napig az az �ll�spont az uralkod�, hogy az egy�n a t�rsadalom�rt van, hogy az egy�nnek k�vetnie kell azt, amit a t�rsadalom dikt�l. Az egy�nnek be kell illeszkednie a t�rsadalomba. Ez lett a norm�lis emberi l�ny defin�ci�ja – az�, aki beilleszkedik a t�rsadalomba. M�g ha a t�rsadalom �r�lt, akkor is be kell illeszkedned; akkor vagy norm�lis.
�s itt sz�letik az egy�n probl�m�ja, hogy a term�szet megk�vetel valamit, a t�rsadalom pedig �ppen az ellenkez�j�t k�veteli. Ha a t�rsadalom ugyanazt k�veteln�, mint a term�szet, akkor nem lenne konfliktus. Akkor az �denkertben maradtunk volna. A probl�ma az�rt sz�letik, mert a t�rsadalomnak megvannak a maga �rdekei, amelyek nem felt�tlen�l �llnak �sszhangban az egy�n �rdekeivel. A t�rsadalomnak megvannak a maga befektet�sei, ez�rt az egy�n az, amit fel kell �ldozni. Ez egy fejetetej�re fordult vil�g. �ppen ford�tva kellene lennie. Nem az egy�n l�tezik a t�rsadalom�rt, hanem a t�rsadalom l�tezik az egy�n�rt. Mert a t�rsadalom csup�n egy int�zm�ny, nincs lelke. Az egy�nnek van lelke, az a tudatos k�z�ppont.

4.
Egy visszhangos hely

A vil�g visszhangos hely. Ha haragot ind�tunk �tj�ra, harag j�n vissza; ha szeretet adunk, szeretet j�n vissza.

A szeretetnek nem szabad k�vetel�z�nek lennie, mert akkor elvesz�ti a sz�rny�t, �s nem tud sz�llni. Gy�keret ver a f�ldben, nagyon f�ldi lesz; akkor pedig nem m�s, mint k�jv�gy; �s boldogtalans�got hoz, nagy szenved�st. A szeretetnek nem szabad felt�telekhez k�t�ttnek lennie, nem szabad elv�r�sokat t�masztanod vele szemben. Egyszer�en �nmag��rt kell l�teznie – nem valamilyen jutalom�rt, nem valamilyen eredm�ny�rt. Ha ind�t�k vez�rli, szereteted nem v�lhat az �gboltt�. Akkor az ind�t�kra korl�toz�dik; az ind�t�k lesz a meghat�roz�ja, a hat�ra. Az ind�t�k n�lk�li szeretetnek nincsenek hat�rai: tiszta ujjong�s, kit�r� �r�m, a sz�v illata.
�s abb�l, hogy nem v�gyik semmilyen eredm�nyre, egy�ltal�n nem k�vetkezik, hogy nem sz�letik eredm�nye; �pp ellenkez�leg, ezersz�mra sz�letik, mert b�rmit adjunk a vil�gnak, az visszat�r, visszaver�dik. A vil�g visszhangos hely. Ha haragot ind�tunk �tj�ra, harag j�n vissza; ha szeretet adunk, szeretet j�n vissza. De ez egy term�szetes jelens�g; felesleges gondolkodnod r�la. El�g, ha b�zol abban: �nmag�t�l t�rt�nik. Ez a karma t�rv�nye: b�rmit vetsz, azt aratod; b�rmit adsz, azt kapod. Teh�t felesleges gondolkodnod r�la, mert automatikus. Gy�l�lj, �s gy�l�lni fognak. Szeress, �s szeretni fognak.

5.
Visszatekint� b�lcsess�g

Sohasem a m�sik a felel�s. Csak figyelj! Ha b�lcs vagy az adott pillanatban, akkor nem lesz gond. De mindenki akkor b�lcs, amikor a pillanat m�r elm�lt. A visszatekint� b�lcsess�g semmit sem �r.

Ha elvesz�ted a t�relmedet, bosszankodsz �s korholsz, azut�n bel�tod, hogy feleslegesen tetted, m�r k�s�. Semmi �rtelme – m�r s�relmet okozt�l. Ez a b�lcsess�g csak �lb�lcsess�g. Olyan �rz�st ad, „mintha” meg�rtetted volna. Ez az ego tr�kkje. Ez a b�lcsess�g semmire sem j�. Amikor �ppen megteszed a dolgot, abban a pillanatban, abban az id�ben kell megsz�letnie a tudatoss�gnak, akkor kell l�tnod, hogy amit teszel, haszontalan.
Ha k�pes vagy akkor l�tni, amikor t�rt�nik, akkor nem is tudod megtenni. Sosem szeg�lhet�nk szembe a tudatoss�gunkkal. Ha valaki meg tudja tenni, annak a tudatoss�ga nem tudatoss�g. Valami m�st t�veszt �ssze vele.
Teh�t ne feledd: sosem a m�sik a felel�s. A probl�m�t az okozza, hogy valami b�nt bel�l. �s term�szetesen nem z�d�tod r� valami arra j�r� idegenre, hanem azt veszed el�, akit szeretsz, aki a legk�zelebb �ll hozz�d. Ez�rt a legk�zelebbi szem�ly lesz az, akihez �jra �s �jra odahordod, odaz�d�tod az ostobas�gaidat. De ezt ker�lni kell, mert a szeretet nagyon t�r�keny. Ha t�l sokszor teszed meg, ha t�lz�sba viszed a terhel�st, a szeretet elt�nhet.
Sosem a m�sik a felel�s. Pr�b�ld ezt olyan �lland� tudatoss�gi �llapott� tenni magadban, hogy mindig eszedbe jusson, ha azt kezded �rezni, hogy valami baj van a m�sikkal. Kapd rajta magad, �s szabadulj meg ett�l a gondolatt�l akkor �s ott. �s k�rj bocs�natot.

6.
H�la

L�gy olyan h�l�s a l�tez�snek, amennyire csak lehets�ges – apr� dolgok�rt is, ne csup�n a nagy dolgok�rt… a puszta l�legz�s�rt. Semmilyen jogos k�vetel�s�nk nem lehet a l�tez�ssel szemben, ez�rt minden, amit kapunk: aj�nd�k.

Legyen benned egyre t�bb �s t�bb h�la �s k�sz�net; engedd, hogy ez legyen benned a legmeghat�roz�bb. L�gy h�l�s mindenkinek. Ha meg�rted a h�l�t, akkor h�l�t �rzel azok�rt a dolgok�rt, amelyeket t�rsaid pozit�van tettek. S�t azok�rt a dolgok�rt is h�l�s vagy, amelyeket megtehettek volna, de nem ker�lt r� sor. H�l�t �rzel az�rt, mert valaki seg�tett neked – ez csup�n a kezdet. Majd h�l�t kezdesz �rezni az�rt is, mert valaki nem �rtott neked – megtehette volna; kedves volt t�le, hogy nem tette meg.
Amint egyszer meg�rted a h�la �rz�s�t, �s engeded m�lyen magadba iv�dni, minden�rt h�l�s leszel. �s min�l h�l�sabb leszel, ann�l kevesebbet panaszkodsz �s morogsz. �s ha egyszer elt�nik a panasz, elt�nik a boldogtalans�g is. A boldogtalans�got a panasz �lteti. A panaszkod�son �s a panaszkod� elm�n csimpaszkodik. A h�la lehetetlenn� teszi a boldogtalans�got. Ez az egyik legfontosabb titok, amit meg kell tanulnod.

7.
Nevet�s

Mi�rt v�rn�l indokra a nevet�shez? Az �letnek �nmag�ban �pp elegend� indoknak kellene lennie a nevet�sre. Hiszen olyan abszurd, olyan nevets�ges. Olyan gy�ny�r�, olyan csod�latos! Mindenf�le-fajta dolog egy�ttesen. Egy hatalmas, kozmikus tr�fa.

A nevet�s a legk�nnyebb dolog a vil�gon, ha engeded. M�ra m�gis neh�zz� v�lt. Az emberek nagyon ritk�n nevetnek, s�t, amikor nevetnek, az sem �szinte. Az emberek �gy nevetnek, mintha sz�vess�get tenn�nek valakinek, mintha valamilyen k�teless�get teljes�ten�nek. A nevet�s mulats�g. Nem m�snak teszel vele sz�vess�get!
Az�rt nem kell nevetned, hogy boldogg� tegy�l vele valakit, mert ha nem vagy boldog, akkor m�st sem tehetsz boldogg�. Egyszer�en a saj�t kedvedre nevess, ne v�rj hozz� indokot. Ha elkezdesz beletekinteni a dolgokba, k�ptelen leszel abbahagyni a nevet�st. Minden dolog m�r �nmag�ban t�k�letes ok a nevet�sre – nem hi�nyzik hozz� semmi –, de te m�gis nehezen engedsz. Nagyon sz�kmark� vagy… sz�kmark� vagy a nevet�ssel, a szeretettel, az �lettel. Amint egyszer meg�rted, hogy a sz�kmark�s�got el lehet dobni, �tl�psz egy m�sik dimenzi�ba. A nevet�s az igazi vall�s. Minden m�s csup�n metafizika.

8.
Nem-�t�lkez�s

Ha �t�lkezel, megosztotts�g keletkezik.

Megeshet, hogy �ppen m�lyen elmer�lve besz�lgetsz egy bar�toddal, amikor hirtelen �gy �rzed, szeretn�l csendben maradni. Szeretn�d abbahagyni a besz�det, azonnal, a mondat k�zep�n. Akkor hagyd abba �ppen ott, m�g a mondatot se fejezd be, mert az ellenkezni fog a term�szettel.
De ekkor felt�nik a sz�nen az �t�lkez�s. K�nosan �rzed magad amiatt, hogy mit gondolnak r�lad m�sok, ha hirtelen, a mondat k�zep�n elhallgatsz. Ha hirtelen elhallgatsz, nem fogj�k �rteni, mi�rt teszed, ez�rt valahogyan befejezed a mondatot. �rdekl�d�st sz�nlelsz, s v�g�l elmenek�lsz. Ez nagyon sokba ker�l, �s felesleges is. Egyszer�en mondd azt, hogy most nincs kedved besz�lgetni. Eln�z�st k�rhetsz, �s nem sz�lsz t�bbet.
N�h�ny napig tal�n egy kiss� probl�m�s lesz, de lassank�nt meg�rtik majd az emberek. Ne �t�ld el magad amiatt, ami�rt hallgatsz; ne mondd magadnak, hogy ez nem j�. Minden j�! A m�ly elfogad�sban minden �ldott� v�lik. �gy t�rt�nt – az eg�sz l�nyed csendben akart maradni. K�vesd a k�v�ns�g�t! Egyszer�en l�gy a teljess�ged �rny�ka, �s b�rhov� megy, k�vesd, mert nincsen m�s c�l. �s akkor hatalmas ellazul�st �rzel majd magad k�r�l.

OSHO   �r�m

Tartalom

El�sz�

Mi a boldogs�g?
T�led f�gg
A felsz�nt�l a k�z�ppontig
�res kezek

Keresg�l�s
Az alapvet� kett�ss�g
Nem szem�lyis�g, hanem tudatoss�g
A sziv�rv�ny kerget�se
A nyomor�s�g gy�kerei

Az ag�ni�t�l az ekszt�zisig
A meg�rt�s a kulcs
Kenyeret �s cirkuszt
Az ekszt�zis l�zad�
Val�di vagy szimbolikus?
L�tez�s �s valamiv� v�l�s

A nyomor�s�g gy�kereinek meg�rt�se – K�rd�sek �s v�laszok
Hogyan lehetnek az emberi l�nyek boldogok �s �dv�z�ltek?
Mi�rt olyan neh�z megbocs�tani �s felejteni?
Mi�rt csin�lunk a bolh�b�l elef�ntot?
Nem tudja valaki levenni r�lam ezt a nyomor�s�got?
Mi�rt akarja mindenki m�snak mutatni mag�t?
Hogyan lehetek �nmagam?
N�ha azt �rzem, pokolban �lek…
Nem az a val�di probl�ma, hogy az emberek nem szeretik �nmagukat?
Mi�rt olyan neh�z elengedni azokat a dolgokat, amelyek a nyomor�s�gunkat okozz�k?
Bele kell t�r�dn�nk a mag�nyoss�gunkba, miel�tt bel�p�nk egy kapcsolatba?
Olyan �rtelmetlennek �s �resnek t�nik az �letem…
Pontosan, mi az unalom?
Mi�rt haszn�lnak drogokat az embereket?
Hogyan foglalkozhatunk csup�n a saj�t boldogs�gunkkal, amikor annyi probl�ma van a vil�gban?
Mi�rt �lmodozom mindig a j�v�r�l?

�lj �r�mben!

A szerz�r�l

Osho Medit�ci�s K�zpont




El�sz�

Hadd kezdjem egy r�vid anekdot�val:

– Az orvosom ragaszkodott hozz�, hogy elj�jjek �nh�z – mondja a p�ciens a pszichi�ternek. – Isten tudja, mi�rt: boldog h�zass�gban �lek, biztos �ll�som van, sok bar�t vesz k�r�l, nincsenek f�lelmeim...
– Hm – b�lint a pszichi�ter a jegyzett�mbje fel� ny�lva –, �s mi�ta megy ez �gy?

A boldogs�g hihetetlen. �gy t�nik, az ember k�ptelen a boldogs�gra. Ha depresszi�r�l besz�lsz, szomor�s�gr�l, szenved�sr�l, mindenki elhiszi; az term�szetesnek l�tszik. Ha boldogs�gr�l besz�lsz, senki sem hiszi el – az term�szetellenesnek t�nik.
Sigmund Freud ez emberi elme negyven�vnyi kutat�sa ut�n – t�bb ezer emberrel dolgozott, t�bb ezer zavart elm�t tanulm�nyozott –, arra a k�vetkeztet�sre jutott, hogy a boldogs�g fikci�: az ember k�ptelen a boldogs�gra. A legt�bb, amit tehet�nk, hogy egy kicsit k�nyelmesebb� tessz�k a dolgokat, ez minden. A legt�bb, amit tehet�nk, hogy egy kicsit cs�kkentj�k a boldogtalans�got, ez minden – de boldognak lenni? K�ptelens�g.
Ez nagyon pesszimist�n hangzik… de ha megn�zed az emberis�get, l�that�an pontosan ez a helyzet; egy�rtelm� t�nynek t�nik. Kiz�r�lag az emberi l�nyek boldogtalanok. M�lyen bel�l elromlott valami.
A saj�t tapasztalatom alapj�n mondom, hogy az emberi l�nyek k�pesek a boldogs�gra, nagyobb boldogs�gra, mint a madarak, nagyobb boldogs�gra, mint a f�k, mint a csillagok – mert az emberi l�nyeknek van valamije, ami a f�knak, madaraknak, csillagoknak nincsen. Van tudatoss�guk.
De ha van tudatoss�god, k�t lehets�ges v�laszt�s �ll el�tted: lehetsz boldog, vagy lehetsz boldogtalan. Az m�r a te d�nt�sed. A f�k eg�szen egyszer�en boldogok, mert k�ptelenek a boldogtalans�gra. Az � boldogs�guk nem szabads�g; boldognak kell lenni�k. Nem tudj�k, hogyan lehetn�nek boldogtalanok; nincs v�laszt�suk. A f�kon csiripel� madarak nem az�rt boldogok, mert azt v�lasztott�k – hanem, mert nem ismernek m�s utat. A boldogs�guk tudattalan; egyszer�en term�szetes.

Az emberi l�nyek k�pesek a m�rhetetlen boldogs�gra �s a m�rhetetlen boldogtalans�gra is – szabadon v�laszthatnak. Ez a szabads�g kock�zatos, ez a szabads�g nagyon vesz�lyes, mert ti�d a felel�ss�g. �s valami t�rt�nt ezzel a szabads�ggal, valami elromlott. Az emberis�g valahogyan a feje tetej�re fordult.
A medit�ci�t keresik az emberek. Medit�ci�ra csup�n az�rt van sz�ks�g, mert nem a boldogs�got v�lasztottad. Ha a boldogs�got v�lasztan�d, nem lenne sz�ks�g semmif�le medit�ci�ra. A medit�ci� gy�gy�r: ha beteg vagy, akkor gy�gyszerre van sz�ks�ged. Amint egyszer elkezded a boldogs�got v�lasztani, amint egyszer eld�nt�d, hogy boldog leszel, akkor nincs sz�ks�g t�bb� medit�ci�ra. Akkor mag�t�l megt�rt�nik a medit�ci�.
Sok-sok vall�s van, mert nagyon sok ember boldogtalan. A boldog embernek nincs sz�ks�ge vall�sra, a boldog embernek nincs sz�ks�ge templomra, szent�lyre – mert a boldog embernek az eg�sz vil�gegyetem a temploma, az eg�sz l�tez�s a szent�lye. A boldog ember nem folytat vall�sos tev�kenys�get, mert az eg�sz �lete vall�sos. Minden, amit boldogs�ggal teszel, im�ds�g – a munk�d istentisztelett� v�lik; m�g a l�gz�sed is csod�latos ragyog�s, kecsess�g.

A boldogs�g akkor k�vetkezik be, amikor �sszhangban vagy az �leteddel, amikor olyan harmonikus az �sszhang, hogy b�rmit teszel, az �r�m. Akkor hirtelen felismered, hogy a medit�ci� elj�n hozz�d. Ha szereted a munk�t, amit v�gzel, ha szereted a m�dot, ahogyan �lsz, akkor meditat�v vagy. Akkor semmi nem vonja el a figyelmed. Amikor a dolgok elvonj�k a figyelmedet, az egyszer�en azt mutatja, hogy nem �rdekel igaz�n az, amivel foglalkozol.
A tan�r folyton azt mondogatja a kisgyerekeknek: „Figyeljetek r�m! Figyeljetek!” Pedig figyelnek �k, csak valami m�sra. Teljes sz�v�b�l dalol egy mad�r az iskola �p�let�n k�v�l – a gyerek a mad�rra figyel. Senki sem mondhatja, hogy nem figyel, senki sem mondhatja, hogy nem meditat�v, hogy nem koncentr�l er�sen – �ppen hogy igen! Tulajdonk�ppen teljesen megfeledkezett a tan�rr�l �s t�bl�ra fel�rt sz�mtanr�l. A gyermek t�k�letesen megfeledkezett minderr�l, marad�ktalanul mag�val ragadta a mad�r �s a dala. A tan�r m�gis azt mondja:– Figyelj! Mit csin�lsz? Ne kalandozzon el a figyelmed!
Val�j�ban �ppen a tan�r vonja el a gyerek figyelm�t. A gyerek figyel – ezt term�szetesen teszi. Hallgatja a madarat, �s boldog. A tan�r pedig elvonja a figyelm�t, azt mondja: „nem figyelsz” – a tan�r egyszer�en hazudik! A gyerek igenis figyelt. A mad�r �rdekesebb volt a sz�m�ra, mit tehetett volna? A tan�r nem volt olyan �rdekes, nem volt t�l vonz� a sz�mtan.
Nem az�rt vagyunk itt a F�ld�n, hogy matematikusok legy�nk. Akad n�h�ny gyerek, akit nem fog �rdekelni a mad�r; a dal egyre hangosabb �s hangosabb lesz, �k m�gis a t�bl�t figyelik majd. Nekik val� a sz�mtan. Medit�ci� lesz sz�mukra a matematika – term�szetes medit�ci�s �llapot.
Term�szetellenes dolgok vonj�k el a figyelm�nket: p�nz, preszt�zs, hatalom. A mad�rdal hallgat�sa nem fog p�nzhez juttatni. A mad�rdal hallgat�sa nem fog preszt�zst, hatalmat adni. Egy pillang� n�zeget�se nem jelent seg�ts�get gazdas�gilag, politikailag, t�rsadalmilag. Ezek a dolgok nem j�vedelmeznek – de ezek tesznek boldogg�.
Egy val�di emberi l�ny veszi a b�tors�got, hogy olyan dolgok ut�n menjen, amelyek boldogg� teszik. Ha szeg�ny marad, akkor szeg�ny marad; nem panaszkodik miatta, nincs benne megb�ntotts�g. Azt mondja: "�n v�lasztottam az utamat – �s �n a madarakat, a pillang�kat, a vir�gokat v�lasztottam. Nem leszek gazdag, de rendben van! Gazdag vagyok, mert boldog vagyok." Az emberi l�nyek azonban a fej�k tetej�re fordultak.

Olvastam egyszer:

Ted m�r �r�k �ta �ld�g�lt a foly� partj�n, de nem volt kap�sa. A t�bb �veg s�r �s a forr� Nap hat�s�ra elb�biskolt, �gy teljesen v�ratlanul �rte, amikor egy f�rge hal horogra akadt. Megr�ntotta a zsineget, �s ezzel fel�bresztette. Ted elvesz�tette az egyens�ly�t, �s miel�tt visszanyerhette volna, belepottyant a foly�ba.
Egy kisfi� �rdekl�dve figyelte a jelenetet. Ahogy a f�rfi kikecmeregni igyekezett a v�zb�l, megk�rdezte az apj�t:
– Papa, most az ember fogott halat, vagy a hal fogott embert?

Az emberis�g teljesen a feje tetej�re fordult. A hal fog t�ged, �s vonszol maga ut�n; nem te fogod a halat. B�rmikor, ha p�nzt l�tsz, nem vagy t�bb� �nmagad. B�rmikor, ha hatalmat, preszt�zst l�tsz, nem vagy t�bb� �nmagad. B�rmikor, ha elismerts�get l�tsz, nem vagy t�bb� �nmagad. Azonnal megfeledkezel mindenr�l – elfelejted az �leted bels� �rt�keit, a boldogs�godat, az �r�meidet, a gy�ny�r�s�geidet. Mindig k�v�lr�l v�lasztasz valamit, �s valami bels� dolgot adsz �rte cser�be. Elnyered a k�ls�t, �s elvesz�ted a bels�t.
Mihez fogsz �gy kezdeni? Ha az eg�sz vil�g a l�baidn�l hever, de k�zben elvesz�ted �nmagad, ha megszerzed a vil�g minden gazdags�g�t, de k�zben elvesz�ted saj�t, bels� kincseidet, mihez kezdesz a gazdags�goddal? Ez a nyomor�s�g.

Ha meg tudn�l tanulni egyetlen dolgot, az az egy dolog az �bers�g legyen: �bernek lenni a saj�t bels� motiv�ci�id, a saj�t, bels� sorsod ir�nt. Sose vesz�tsd �ket szem el�l, m�sk�l�nben boldogtalan leszel. �s amikor boldogtalan vagy, azt mondj�k az emberek: „medit�lj, �s boldog leszel”. Azt mondj�k: „Im�dkozz, �s boldog leszel; menj el a templomba, l�gy vall�sos, l�gy kereszt�ny, vagy hindu, �s akkor boldog leszel.” Ez ostobas�g. L�gy boldog, �s az meghozza a medit�ci�t. L�gy boldog, �s az meghozza a vall�soss�got. A boldogs�g az alapfelt�tel.
Az emberek azonban csak akkor v�lnak vall�soss�, amikor boldogtalanok – de az � vall�suk hamis. Pr�b�ld meg�rteni, mi�rt vagy boldogtalan. Sokan j�nnek hozz�m azzal, hogy boldogtalanok, �s azt akarj�k, adjak nekik medit�ci�t. �n azt felelem, legel�sz�r is azt kell meg�rteni, mi�rt vagy boldogtalan. Ha nem t�vol�tod el a boldogtalans�god alapvet� okait, akkor medit�lhatsz, de nem fog sokat seg�teni – mert az alapvet� okok megmaradnak.
Valaki esetleg nagyszer� t�ncos lehetett volna, m�gis egy irod�ban �l, �s akt�kat v�logat. Nincs lehet�s�ge a t�ncra. Valaki esetleg nagy �r�m�t lelhette volna abban, hogy t�ncol a csillagok alatt, m�gsem tesz m�st, mint gy�jti a p�nzt a banksz�ml�j�ra. �s ezek az emberek azt mondj�k, hogy boldogtalanok: "adj nekem medit�ci�t". �n adhatok – de mit fog el�rni az a medit�ci�? Mit kellene el�rnie? Ugyanazok maradnak, gy�jtik a p�nzt, versengenek a piacon. A medit�ci� tal�n seg�t kiss� ellazulniuk, hogy m�g jobban v�gezz�k ezeket az ostobas�gokat.
Ism�telgethetsz mantr�kat, v�gezhetsz speci�lis medit�ci�kat; tal�n itt-ott seg�t egy kicsit – de csak abban seg�thet, hogy ugyanaz maradj, aki volt�l. Nem hoz �talakul�st.

�ppen ez�rt, az �n megk�zel�t�sem azoknak val�, akik igaz�n b�trak, azoknak a mer�szeknek, akik hajland�ak megv�ltoztatni az �letm�djukat, akik hajland�ak kock�ra tenni mindent – mert val�j�ban nincs semmid, amit kock�ra tehetn�l; csup�n a boldogtalans�god, a nyomor�s�god. Az emberek azonban m�g ahhoz is ragaszkodnak.
Hallottam:

Egy t�voli kik�pz�t�borban egy csapat �jonc vissza�rkezik a k�rletbe, miut�n eg�sz nap a perzsel� napon meneteltek.
– Micsoda �let! – mondja az egyik �jonc. – M�rf�ldekre mindent�l, egy �rmesterrel, aki a hun kir�lynak, Attil�nak k�pzeli mag�t, nincsenek n�k, nincs ital, nincs szabads�g – �s mindennek a tetej�be, a bakancsom k�t sz�mmal kisebb a l�bamn�l.
– Abba nem kell belet�r�dn�d, pajt�s – jegyzi meg a t�rsa. – Mi�rt nem k�rsz egy m�sik p�rat?
– Eszemben sincs – hangzik a felelet. – Az egyetlen �r�m�m, amikor v�gre levehetem!

Mi m�st kock�ztatsz? Csak a nyomor�s�godat. Az egyetlen �r�m�d, hogy besz�lhetsz r�la. N�zd meg az embereket, amikor a nyomor�s�gukr�l besz�lnek, milyen boldogg� teszi �ket! Fizetnek �rte; pszichoanalitikushoz j�rnak, hogy a nyomor�s�gukr�l besz�ljenek – fizetnek �rte! Valaki figyelmesen hallgatja �ket, �s �k ett�l nagyon boldogok.
Az emberek a nyomor�s�gukr�l besz�lnek folyton-folyv�st. Elt�lozz�k, kisz�nezik, nagyobbnak t�ntetik fel. A val�s�gosn�l nagyobbnak mutatj�k. Mi�rt? Nincs semmid, amit kock�ztatsz, az emberek azonban ragaszkodnak az ismerthez, az ismer�sh�z. Mind�ssze a nyomor�s�got ismerik; az az �let�k. Nincs vesztenival�juk, de m�g azt is f�lnek elvesz�teni.
Ahogy �n l�tom, a boldogs�g, az �r�m j�n el�sz�r. Az �nnepl� hozz��ll�s j�n el�sz�r. Az �let-igenl� filoz�fia j�n el�sz�r. �lvezd! Ha nem tudod �lvezni a munk�dat, v�ltoztass. Ne v�rj! Mert mindannyiszor, ha v�rakozol, Godot-ra v�rsz, Godot pedig sosem j�n el. Az emberek v�rnak, �s elvesztegetik az �let�ket. Kire, mire v�rsz?
Ha l�tod a l�nyeget, hogy nyomorult vagy egy bizonyos �letm�ddal; akkor minden r�gi hagyom�ny azt mondja, hogy te hib�zt�l – �n azonban azt mondom, hogy a m�d elhib�zott. Pr�b�ld meg�rteni, mit jelent ez a hangs�lynyi k�l�nbs�g. Nem te vagy hib�s, hanem az �letm�dod; ahogy megtanult�l �lni, az elhib�zott. A motiv�ci�k, melyeket megtanult�l, �s a saj�todnak fogadt�l el, nem a saj�tjaid – nem teljes�tik be a sorsodat. Ellent�tesek a term�szeteddel, a hajlamaiddal.
Ne feledd: senki nem d�nthet helyetted. M�snak minden parancsolata, minden szab�lya, erk�lcse megb�n�t. Saj�t magadnak kell d�ntened, a saj�t kezedbe kell venned az �letedet. M�sk�l�nben az �let folyton ott kopogtat az ajt�don, te azonban sosem vagy otthon – mindig valahol m�shol vagy.
Ha t�ncosnak kellene lenned, az �let azon az ajt�n �rkezik, mert azt gondolja, mostanra m�r biztosan t�ncos lett�l. Azon az ajt�n kopogtat, de te nem vagy ott – bank�r vagy. Honnan kellene tudnia az �letnek, hogy bank�r lett�l? Az �let azon az �ton j�n hozz�d, amit a term�szeted neked sz�nt; csak azt a c�met ismeri – de te sosem vagy ott, valahol m�shol vagy, valaki m�s �larca m�g�tt bujk�lsz, valaki m�s ruh�j�ban, valaki m�s neve alatt. A l�tez�s pedig egyre csak kutat ut�nad. Tudja a nevedet, de te elfelejtetted azt a nevet. Tudja a c�medet, de te sosem �lt�l azon a c�men. Hagytad, hogy a vil�g elvonja a figyelmedet.

– Azt �lmodtam tegnap �jjel, hogy gyerek voltam – mes�li Joe Alnek –, �s szabad jegyem volt minden j�t�kra Disneylandben. �regem, micsoda mulats�g volt! Nem kellett v�lasztanom, mire �ljek fel: mindenre fel�ltem.
– Ez �rdekes – jegyzi meg a bar�tja. – Nekem is nagyon mozgalmas �lmom volt tegnap �jjel. Azt �lmodtam, hogy egy gy�ny�r� sz�kes�g kopogtatott az ajt�mon, �s epesztette a v�gy ut�nam. Majd �ppen, hogy nekikezdt�nk volna a dolognak, egy m�sik l�togat�, egy csod�latos, b�gy�s barna �rkezett, �s � is engem akart!
– H�ha – ki�lt fel Joe. – �regem, b�rcsak ott lehettem volna! Mi�rt nem h�vt�l fel?
– H�vtalak – feleli Al –, de az any�d azt mondta, Disneylandben vagy.

A sorsod csak egyetlen �ton tal�lhat r�d, �s az a bels� vir�gz�sod, amilyennek a l�tez�s akart t�ged. Mindaddig, am�g nem tal�lsz r� a spontaneit�sodra, am�g nem tal�lod meg a term�szetedet, nem lehetsz boldog. �s ha nem lehetsz boldog, nem lehetsz meditat�v sem.
Mi�rt sz�letett az emberek elm�j�ben az az elk�pzel�s, hogy a medit�ci� hozza el a boldogs�got? Mert ahol boldog embert tal�ltak, ott minden esetben meditat�v elm�t tal�ltak – a k�t dolgot �sszekapcsolt�k egym�ssal. Mindannyiszor, ha azt l�tt�k, hogy csod�latos, meditat�v mili� vesz k�r�l valakit, az illet�r�l kider�lt, hogy m�rhetetlen�l boldog – �r�mt�l ragyogott, sug�rzott. �s �sszekapcsolt�k a k�t dolgot. Az emberek azt gondolt�k, hogy a boldogs�g akkor j�n el, ha meditat�v vagy.
Pedig �ppen ford�tva van: akkor j�n el a medit�ci�, ha boldog vagy. De boldognak lenni neh�z, a medit�l�st megtanulni viszont k�nny�. A boldogs�g drasztikus v�ltoz�st jelent az �letm�dodban – egy hirtelen v�lt�st, mert nincs vesztegetnival� val� id�. Egy hirtelen v�ltoz�st, egy folytonoss�gi hi�nyt, a m�lttal val� folytonoss�g megszak�t�s�t. Egy hirtelen vill�mcsap�s, �s meghalsz a m�ltnak, hogy �jrakezdd az �b�c�t�l. �jrakezded az �leted, ahogy akkor tetted volna, ha nem k�nyszer�tenek r�d semmilyen s�m�t a sz�leid, a t�rsadalom, az �llam; ahogy tetted volna, ahogy tenned kellett volna, ha senki sem vonja el a figyelmed. De elvont�k.
Ez kell dobnod az �sszes r�d er�ltetett s�m�t, �s meg kell tal�lnod a bels� l�ngodat.

OSHO  B�tors�g

El�sz�

Mi a b�tors�g?
A b�tors�g ta�ja
A sz�v �tja
Az intelligencia �tja
A bizalom �tja
Az �rtatlans�g �tja

Ha az �jdons�g az ajt�don kopogtat, engedd be!

A szeretet b�tors�ga
Nem kapcsolat, hanem l�t�llapot
Ez a s�tem�ny nagyon finom!
A hat�rok n�lk�li vil�g
Se k�nny�, se neh�z, csak term�szetes

Emeld ki magadat a t�megb�l!
A sokas�g politik�ja
Hallgass a bels� �rz�kedre!
Szabadon valamit�l, szabadon valami�rt
Tal�ld meg eredeti arcodat!

A vesz�lyes �let �r�me
B�rmit teszel, az �let rejt�ly
Az �let mindig a vadonban zajlik
A legv�gs� b�tors�g: nincs kezdet, nincs v�g

A f�lelemn�lk�lis�ghez vezet� �ton – Medit�ci�s technik�k, k�rd�sek �s v�laszok
Medit�ci� az �ress�gt�l val� f�lelem eloszlat�s�hoz
Medit�ci� a r�gi, ber�gz�lt f�lelmek felsz�mol�s�hoz
Medit�ci� bizalom�rt
Medit�ci� a f�lelem szeretett� alak�t�s�ra
�s az utols� k�rd�s: az istenf�lelem

A szerz�r�l



El�sz�

Ne h�vd k�ts�gnek – nevezd csod�nak.
Ne h�vd bizonytalans�gnak – nevezd szabads�gnak.

Nem az�rt vagyok itt, hogy dogm�kat adjak �t neked – a dogm�k mentesek a k�telyt�l. Nem az�rt vagyok itt, hogy b�rmilyen �g�retet tegyek a j�v�re n�zv�st – a j�v�vel kapcsolatos �g�retek biztons�got teremtenek. Egyszer�en az�rt vagyok itt, hogy �berr� �s tudatoss� tegyelek – ami nem m�s, mint az, hogy itt �s most l�tezz, minden bizonytalans�ggal egy�tt, ami az �let maga, minden k�ts�ggel egy�tt, ami az �let maga, minden vesz�llyel egy�tt, ami az �let maga.
Tudom, hogy az�rt vagy itt, mert valami bizonyoss�got keresel, valamif�le hitvall�st, valamilyen „izmust”, egy helyet, ahov� tartozhatsz, valakit, akiben megb�zhatsz. Az�rt vagy itt, mert f�lsz. Egyfajta gy�ny�r� rabs�got keresel – hogy tudatoss�g n�lk�l �lhess.
�n m�g bizonytalanabb�, m�g hat�rozatlanabb� szeretn�lek tenni – mert ilyen az �let, ilyen Isten. Amikor n� a bizonytalans�g �s a vesz�ly, egyetlen m�don felelhet�nk r�: tudatoss�ggal.
K�t lehet�s�g van. Az egyik, hogy behunyod a szemed, �s dogm�k szerint �lsz: kereszt�ny leszel, hindu vagy mohamed�n… vagyis �gy viselkedsz, mint a strucc. Ez nem v�ltoztatja meg az �letedet; egyszer�en bez�rja a szemedet. Csak ostob�v� tesz, csak tudatlann�. Tudatlans�godban biztons�gban �rzed magad – minden idi�ta biztons�gban �rzi mag�t. Tulajdonk�ppen csak az idi�t�k �rzik magukat biztons�gban. Egy val�ban �l� embert mindig bizonytalans�g �vez. Mif�le biztons�g l�tezhetne?
Az �let nem g�pies folyamat; ez�rt nem lehet biztons�gos. Az �let kisz�m�thatatlan rejt�ly. Senki sem tudja, mit hoz a k�vetkez� pillanat. M�g Isten sem, akir�l azt tartod, hogy valahol a hetedik mennyorsz�gban lakozik, m�g � sem – ha ugyan val�ban ott van –, teh�t m�g � sem tudja, mi fog t�rt�nni! Mert ha tudn�, akkor az �let csup�n sz�nj�t�k lenne, minden el�re meg lenne �rva, a sorsunk el�re el volna rendelve. Honnan tudhatn� Isten, mi t�rt�nik a k�vetkez� pillanatban, ha a j�v� nyitott? Ha Isten ismern� a j�v�t, akkor az �let egyszer�en halott, mechanikus folyamat lenne. Akkor nem volna szabads�g, m�rpedig mik�nt l�tezhetne �let szabads�g n�lk�l? Akkor nem �llna m�dunkban, hogy megv�lasszuk, fejl�d�nk-e vagy sem. Ha minden eleve elrendelt volna, akkor nem lenne dics�s�g, nem lenne nagys�g. Akkor csak robotok lenn�nk.
Nem, semmi sem biztons�gos. Ez az �n �zenetem. Semmi sem lehet az, mert a biztons�gos �let rosszabb, mint a hal�l. Semmi sem biztos. Az �let tele van k�ts�gekkel, meglepet�sekkel – ebben rejlik a sz�ps�ge! Sosem �rkezel el egy olyan pillanathoz, amikor azt mondhatod: „Imm�r nincs bennem bizonytalans�g.” Ha azt mondod, nincs benned bizonytalans�g, azzal eg�sz egyszer�en a hal�lodat jelented be; �ngyilkoss�got k�vetsz el.
Az �let sz�ntelen�l �ramlik, ezer �s egy k�ts�g k�z�tt. Ebben rejlik a szabads�ga. Ne nevezd ezt bizonytalans�gnak.
�n pontosan �rtem, mi�rt nevezi az elme a szabads�got bizonytalans�gnak… �lt�l m�r b�rt�nben p�r h�napig vagy �vig? N�h�ny, cell�ban t�lt�tt �v ut�n, amikor elj�n a szabadul�s napja, a rab hirtelen bizonytalannak �rzi a j�v�t. A b�rt�nben minden biztos volt; minden holt rutin szerint zajlott. El�tett�k az �telt, v�delem alatt �llt; nem kellett tartania att�l, hogy m�snap �hes lesz, de nem lesz mit ennie – ilyesmi nem t�rt�nhetett vele, minden biztos volt k�r�l�tte. �s akkor, sok �v ut�n egyszer csak odamegy hozz� a fegy�r, �s azt mondja neki: „Mostant�l szabad vagy.”
A rab pedig remegni kezd. A b�rt�n falain t�l �jra ott v�rja a bizonytalans�g; megint keresnie, kutatnia kell majd; megint szabadon kell �lnie.
A szabads�g f�lelmet sz�l. Az emberek szabads�gr�l besz�lnek, de tartanak t�le. �s az ember mindaddig nem ember, am�g retteg a szabads�gt�l. �n szabads�got adok neked; nem biztons�got. �n meg�rt�st adok neked; nem tud�st. A tud�s bizonyoss� tesz. Ha szab�lyokat adn�k neked, k�sz rendszert, hogy van Isten �s Szentl�lek, meg az egysz�l�tt Fi�, J�zus, van pokol �s mennyorsz�g, ezek itt a j� cselekedetek, azok pedig a rossz tettek, v�tkezz, �s pokolra ker�lsz, tedd az �ltalam j�cselekedeteknek nevezett dolgokat, �s akkor a mennybe jutsz – bev�geztetett! –, akkor biztons�gban �rezhetn�d magadat. Ez�rt hat�roz �gy oly sok ember, hogy kereszt�ny lesz, hindu vagy mohamed�n – nem szabads�got akarnak, hanem r�gz�tett szab�lyokat.

Egy f�rfit v�ratlanul baleset �rt, �s az �ton haldoklott. Senki sem tudta r�la, hogy zsid�, ez�rt papot h�vtak hozz�, katolikus papot. Az lehajolt, eg�szen k�zel a f�rfihoz – aki m�r a hal�ltus�j�t v�vta –, �s megk�rdezte t�le:
– Hiszel a Szenth�roms�gban, az Aty�ban, a Fi�ban �s a Szentl�lekben?
A f�rfi kinyitotta a szem�t, �s �gy felelt:
– N�zzenek oda, �n itt haldoklom, ez meg tal�l�s k�rd�sekkel zaklat!

Amikor a hal�l kopogtat az ajt�don, egyszeriben minden bizonyoss�g egyszer� tal�l�s k�rd�snek �s ostobas�gnak t�nik. Ne ragaszkodj semmif�le bizonyoss�ghoz. Az �let bizonytalan – ez a term�szet�hez tartozik. �gyhogy az intelligens ember mindig bizonytalan marad.
Ez a k�szenl�t a bizonytalans�gra – a b�tors�g. Ez a k�szenl�t a bizonytalans�gra – a bizalom. �rtelmes ember az, aki �ber marad minden helyzetben, �s teljes sz�v�vel felel r�. Nem az�rt, mert tudja, mi t�rt�nik majd, nem az�rt, mert �gy tudja, hogy ha ezt teszi, az fog t�rt�nni. Az �let nem tudom�ny, nem okok �s okozatok l�ncolata. Hev�tsd a vizet sz�z fokra, �s elp�rolog – ez bizonyos. De a val� �letben semmi sem ennyire biztos.
Minden egy�n maga a szabads�g, egy ismeretlen szabads�g. Lehetetlen el�re megj�solni, el�re kisz�m�tani a j�v�j�t. Ez�rt kell tudatosan �s �beren �ln�nk.
Az�rt vagy itt, mert tud�st keresel; k�sz szab�lyokat akarsz, amelyekhez azt�n foggal-k�r�mmel ragaszkodhatsz. �n semmi ilyesmit nem adok neked. S�t, ha m�r birtokolsz ilyen szab�lyokat, megszabad�talak t�l�k! L�p�sr�l l�p�sre lerombolom benned a bizonyoss�got; egyre hat�rozatlanabb�, fokr�l fokra bizonytalanabb� teszlek. Ez az egyetlen feladatom. Ez az egyetlen dolog, amit egy mesternek tennie kell: meghagyni t�ged a t�k�letes szabads�gban! A t�k�letes szabads�gban, amikor minden lehet�s�g kit�rul el�tted, amikor semmi sem �lland�… Akkor k�nytelen leszel tudatoss� v�lni – nincs m�s lehet�s�ged.
Ez az, amit �n meg�rt�snek nevezek. A meg�rt�s sor�n a bizonytalans�g az �let l�nyegi r�sz�v� lesz – �s ez j�, mert ez teszi az �letet szabadd�, ez teszi az �letet sz�ntelen meglepet�ss�. Senki sem tudhatja el�re, mi fog t�rt�nni. Ez t�lt el benn�nket v�gtelen �mulattal. Ne h�vd k�ts�gnek – nevezd csod�nak. Ne h�vd bizonytalans�gnak – nevezd szabads�gnak.

Nem lehetsz �szinte, ha nem vagy b�tor.
Nem tudsz szeretni, ha nem vagy b�tor.
Nem tudsz b�zni, ha nem vagy b�tor.
Nem kutathatod a val�s�got, ha nem vagy b�tor.
Vagyis a b�tors�g �ll legel�l, �s minden m�s azt k�veti.