A szerencsés flótások húsvétkor születnek

Azok az emberek, akik olyan időben születnek, amikor ritka égi jelenségek váltják egymást az égbolton, sohasem élnek átlagos életet. Kiemelkednek a tömegből, mert vagy nagyon szerencsések, vagy nagyon pechesek. Aki szerencsés csillagzat alatt látja meg a napvilágot, annak élete az ajándékkarma jegyében telik. Asztrológusi pályafutásom alatt ezt sokszor hallottam, és a közelmúltban közeli tapasztalatot szerezhettem róla. Olyan születési horoszkópot tarthattam a kezemben, amely egy lélek jutalomkarmájáról szólt, aki a megtisztulás idején, a spirituális újév kezdetén, húsvétkor született.

 Az öreg hölgy támogatásaPéter harmadikos gimnazista volt, amikor az iskola ausztriai kirándulásán úgy döntött, disszidál. Lemaradt az osztálytól, Bécsben vett egy repülőjegyet Tenerife szigetére. A másnapi géppel odarepült, és felkereste régi falubeli rokonát, segítséget remélve állás- és szállásügyben, ám az illető elutasította a kérést. Péter az úton baktatott, amikor luxusautó fékezett, idős hölgy szállt ki belőle, és az örömtől a fiú nyakába borult. Az asszony a sziget legtehetősebb polgára, német luxusautómárkák ottani képviseletének tulajdonosa volt, akinek Péter még a bécsi utazási irodában segített, és akire már nem emlékezett. Margaret néni azonnal felajánlotta a kastélyát, a kapcsolatait, és hirtelen nem az lett a kérdés, hogy a falusi fiúnak lesz-e állása, hanem az, hogy a sok lehetőség közül melyikre mondjon igent. Világsztárok közelébenPéter gyorsan megtanult németül és spanyolul, majd néhány év után átköltözött Marbellára. A korábban megismert, nyolcvanharmadik évét taposó, luxusingatlanokkal üzletelő Abraham bácsinál vállalt állást. Abraham házakat épített, rendezett be, és világsztároknak ajánlotta fel, hogy töltsenek benne némi időt, cserébe azonban magasztalják a vendégkönyvben a házat, a környéket és a tulajdonost. Ezután az ingatlanokat a hírességek ajánlásával a világ leggazdagabb embereinek adta el. Péter élvezte a munkát, a partikat, a jólétet, és azoknak a sztároknak a társaságát, akiket a földi halandók csak újságokban láthatnak. Az év legnagyobb partija előtt álltak, amikor Abraham bácsi Péter magyarságára hivatkozva, megkérte, most az egyszer játssza el a sofőr szerepét, és menjen ki a magyar származású, Németországban élő médiacézár elé a repülőtérre. Péter semmitől sem borzadt jobban, mint belebújni a sofőregyenruhába, és kis táblácskával a kezében állni, várni a nagy embert. Mivel más választása nem volt, mennie kellett, ám úgy döntött, bosszúból eltitkolja a magyarságát. A médiamogul és felesége a Rolls-Royce hátsó ülésén időről időre kérdezgették őt, mire tökéletes németséggel válaszolt. Kendőzetlenül vitatkoztak előtte egymással, és beszéltek ki másokat, magyarul. Amikor az asszony azt kezdte ecsetelni, hogy micsoda vérbeli spanyol a sofőr, Péter elejét akarta venni a kínos helyzetnek, és közölte: „Én is magyar vagyok!” A bejelentés után döbbent csend következett, férj és feleség hirtelen végigpörgették emlékezetükben, hogy kiről mit mondtak, majd Péter feszültségoldóként elsütött egy magyar viccet, és nélkülözhetetlenné vált az életükben. A fiú nemsokára Marbelláról Münchenbe költözött, befolyásos ismerősökre tett szert, és létrehozta első önálló vállalkozását. Azóta sok év telt el, több cég tulajdonosa, a pénz és a siker úgy vonzódik hozzá, mint mágnes a vashoz.

 A késés karmája

A jutalom karmája nemcsak a gazdagság és a siker, hanem a késés, amelytől ő mégis mindig jó időben van jó helyen, hisz ez menti meg a katasztrófáktól. Például a terrortámadástól, amikor Barcelona előtt felrobbantották a vasúti síneket, és a vonat, amelynek át kellett volna haladnia, és amelyen Péter is utazott, fél órát késett. A cunamitól, mert a repülőtér kávézójában a lassú kiszolgálás miatt lekéste a Maldív-szigetre induló motoros gépet. Az idén március közepén pedig a ciklon pusztításától, amely azt az ausztrál szigetet borotválta le, ahol Péter a nyaralását töltötte, és egy üzleti késlekedés miatt korábban kellett hazaindulnia.