Gyakran el�fordul �nnel is, hogy annyi mindenre kell figyelnie egyszerre, hogy azt sem tudja hol �ll a feje, a gondolatai pedig �ssze-vissza csaponganak a mam�ja sz�let�snapi meglepet�s�t�l a munkahelyi feladatokon �t a befizetetlen telefonsz�ml�ig? Semmi p�nik, laz�tson medit�ci�val!

Arr�l az �llapotr�l van sz�, amikor az agyunk maratoni versenyen vesz r�szt, �s igyekszik utol�rni az �sszes betervezett feladatot an�lk�l, hogy k�pes lenne igaz�n koncentr�lni b�rmelyik dologra is. Mi t�rt�nik, ha r�ad�sul m�g �lland�an f�lbe is szak�tj�k a munk�nkat telefonokkal, csenget�ssel, kutyaugat�ssal, e-mailekkel? Nem kev�s id� sz�ks�ges ahhoz, hogy megtanulja, hogyan lehet "tiszta fejjel" �s �sszpontos�tva v�gezni a dolg�t k�l�n�sebb er�lk�d�s n�lk�l, p�ld�ul a zen-medit�ci� seg�ts�g�vel. Els�re tal�n riaszt�an hangzik ez a kifejez�s, de val�j�ban nincs semmi ijeszt� a dologban. A meditat�v �llapotot nem kiz�r�lag a j�ga-�l�sben lehet el�rni, �s nem sz�ks�ges felt�tlen�l az OM-ot zengeni, vagy valamilyen mantr�t ism�telgetni, b�r egy�ltal�n nem is �rt. �szint�n sz�lva a medit�ci� lehet b�rmilyen h�tk�znapi tev�kenys�g is, mint p�ld�ul a kert�szked�s vagy a varr�s, eg�szen addig, am�g "c�ltudatoss�g" n�lk�l cseleksz�nk. Hogyan kezdj�k el? A medit�ci� nem olyan bonyolult, mint ahogyan azt elk�pzelj�k a gyakorl�sa el�tt.

K�l�nb�z� form�i l�teznek: -

l�gz�smedit�ci�, mely sor�n a figyelm�nket a be- �s kil�gz�sre �sszpontos�tjuk - mantramedit�ci�, amikor is az "OM" sz�t vagy egy-egy mantr�t ism�telget�nk, �s erre �sszpontos�tunk - mozg�smedit�ci�, mely a j�g�ban is megjelenik - vizualiz�ci�, mely sor�n elk�pzelj�k magunkat egy bizonyos helyen vagy helyzetben.

 A medit�ci� els� n�h�ny perc�ben sz�m�thatunk arra, hogy ism�t megjelennek az �sszevissza csapong� gondolataink, ilyenkor hirtelen mindenf�le esz�nkbe jut, p�ld�ul hogy mit f�zz�nk vacsor�ra, megvegy�k-e azt a gy�ny�r� cip�t, amelyet a kirakatban l�ttunk, �s persze olyanok is, hogy vajon j�l medit�lunk-e. Ha hagyjuk ezeket a gondolatokat felbukkanni �s elt�nni, akkor el�bb-ut�bb "elcsendesednek" �s siker�l majd n�mileg k�v�l�ll�k�nt megfigyeln�nk - de nem elemezn�nk vagy �rt�keln�nk - azt, amit csin�lunk. Mit tehet�nk az�rt, hogy el�seg�ts�k ezt az �llapotot? Koncentr�ljunk a l�gz�s�nkre, vagy a mantr�nkra, vagy arra a k�pre, amely megjelen�tett�nk a fej�nkben, �s ha ism�t elkalandozn�nk, ami gyakran megt�rt�nhet, akkor megint figyelj�nk a l�gz�s�nkre, vagy arra, amir�l sz�l a medit�ci�nk. A "kezd�" medit�l�k nemegyszer tal�lj�k magukat szemben ezzel a probl�m�val, melyre a megold�s csak annyi, hogy �jra �s �jra vissza kell "terelgetni" figyelm�nket oda, ahonnan elkalandozott. Fontos, hogy ne er�ltess�nk semmit, mert akkor kev�sb� lesz�nk hat�konyak. A medit�l�s egyik legegyszer�bb defin�ci�ja: "c�ltalan tev�kenys�g, vagy semmittev�s, amely sor�n meg�lj�k a pillanatot". A varr�s vagy a k�t�s ism�tl�d� tev�kenys�gei ellaz�t� hat�s�ak lehetnek, ha nem az lebeg k�zben a szem�nk el�tt, hogy a s�lnak m�snapra el kell k�sz�lnie. Ugyanez vonatkozik a kert�szked�sre is, a l�nyeg az, hogy �lj�nk �t minden m�sodpercet, �s ne rohanjunk a dolgunkkal. A medit�ci� el�nye - k�l�n�sen a l�gz�s medit�ci�nak - hogy szinte b�rmikor �s b�rhol v�gezhetj�k, ak�r az irod�nkban egy fontosabb t�rgyal�s el�tt is. Amerik�ban alkalmaznak egy m�dszert, amely seg�t legy�zni a f�lelm�nket, ha sok ember el�tt kell besz�ln�nk az�ltal, hogy "�ber" vagy "a pillanatban r�sztvev�" �llapotba juttatj�k magukat, ami egyszer�bben kifejezve a medit�ci�s �llapot. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy p�ld�ul n�h�ny percig a l�legzetv�tel�kre figyelnek. Egyes munkahelyeken m�r kialakult az a szok�s, hogy az eb�did� egy r�sz�t k�z�s medit�ci�ra ford�tj�k, de ne keseredjen el, ha az �n munkahely�n ez egyel�re megval�s�thatatlannak t�nik, mert ez az�rt m�g nem �ltal�nos gyakorlat m�shol sem. Ha azonban egyszer megtanulunk jelen lenni a "pillanatban", akkor lehet�s�g�nk lesz a tudatos d�nt�sre, amely hatalmas el�nyt jelent a mai felgyorsult temp�j� vil�gunkban. Ennek seg�ts�g�vel nyugodtabbak �s eredm�nyesebbek lehet�nk minden ter�leten, �s tal�n nem nagy befektet�s ez�rt cser�be napi 20 perc gyakorl�s.