V�ltoztass az �leteden a karm�d szerint!

A hindu szent�r�sok szerint b�rmit tegyen is az ember, az el�bb-ut�bb vissza fog r� hatni. Ha nem is pont ebben az �let�ben, akkor k�vetkez� sz�let�sei valamelyik�ben. Ezt hordozza mag�ban karm�nk, vagyis az ok �s okozat k�z�tti �sszef�gg�s t�rv�nye. De nemcsak a hinduk �s a buddhist�k gondolj�k �gy. Minden nagyobb vall�sban eml�t�st tesznek a karm�r�l - m�s-m�s �sszef�gg�sben. A kereszt�nyek p�ld�ul nem hisznek a l�lekv�ndorl�sban, m�gis azt mondja a Biblia: „Amint vetsz, �gy aratsz." Ha az ok �s okozat k�z�tti �sszef�gg�s nem l�tezne, ha a cselekedeteinknek nem lenn�nek k�vetkezm�nyei, mi�rt hirdetn�k a vil�gvall�sok, hogy j�nak kell lenn�nk?

Az �let c�lja a hinduk �s a buddhist�k szerint az, hogy megszabaduljunk a karm�t�l, �s ezzel kil�pj�nk az ism�tl�d� sz�let�s-hal�l k�rforg�sb�l. P�ld�ul ha az el�z� �letedben megfogadtad, hogy egy bar�todat kiseg�ted a bajb�l, de � hamarabb meghalt, mint ahogy ezt megtehetted volna, biztos, hogy �jra tal�lkozni fogtok. Ha karmikus tartoz�sod van valaki fel� egy kor�bbi �letedb�l, azon kaphatod magad, hogy az illet�nek most minden�ron seg�teni akarsz, mert valahonnan olyan ismer�snek t�nik...

A karma tulajdonk�ppen mint t�rv�ny hat r�nk szellemi fejl�d�s�nk sor�n. Ha a szab�lyait betartjuk, jutalomban r�szes�l�nk, ellenkez� esetben szankci�kkal kell sz�molnunk. B�r a kar- ma h�vei szerint mindkett� fejl�d�snek sz�m�t, az els� esetben a r�videbb �s boldogabb, a m�sodikban a hosszabb �s gy�trelmesebb utat v�lasztjuk. Teh�t csak rajtunk m�lik, hogyan form�ljuk a j�v�nket!

 Kezeld j�l az „ed�nyedet"

A karma m�k�d�s�t �gy kell elk�pzelni, mint egy t�rol�ed�nyt, melyet �leteken �t cipel�nk magunkkal. A tartalm�t v�tkeinkkel n�velhetj�k, helyes cselekedeteinkkel pedig cs�kkenthetj�k. Sz�let�s�nkkor a karma-ed�ny mag�val hozza el�z� �leteink „�led�k�t". Ezt a kezdeti tartalmat az adott l�t�nk sor�n folyamatosan m�dos�tjuk. �rtelemszer�en mindjobban megtelt az ed�ny, ann�l t�bb �s s�lyosabb probl�m�val kell szemben�zn�nk.

Mivel ronthatsz a sorsodon?

Hogy mi tartozik a  v�tkek sor�ba a karma m�k�d�s�nek szempontj�b�l? R�viden megfogalmazva: ha el�gedetlen�l viszonyulsz a vil�ghoz vagy annak r�szeihez, az megnehez�ti a jelenlegi vagy az elk�vetkez� �letedet. A b�n�k sor�ban p�ld�ul els� helyen �ll az, amikor valamely f�ldi dolognak t�lzott jelent�s�get tulajdon�tunk. Idealiz�lni azonban nemcsak az anyagi javakat, a hatalmat, a karriert, a h�rnevet, a n�pszer�s�get, a tekint�lyt �s a sz�ps�get nem szabad, de a hitnek, a t�rsadalmi meg�t�l�snek, az intellektusnak sem tulajdon�thatunk t�l nagy szerepet. Ez ut�bbiak az�rt sz�m�tanak v�tkez�snek, mert amikor valamit idealiz�lunk, akkor p�rhuzamosan elit�lj�k mindazt, ami annak nem felel meg. Ekkor ugyanis ism�t el�gedetlen�l viszonyulunk a vil�ghoz, �s �t�lkez�nk. A legszeml�letesebb p�lda ennek al�t�maszt�s�ra az, amikor egy h�v�, vall�sos ember p�lc�t t�r afelett, aki nem �gy �li az �let�t. De ugyan�gy nincs jogunk erk�lcsi, csal�di, t�rsadalmi vagy b�rmilyen alapon el�t�lni a h�tlen h�zast�rsat vagy azt a j�m�d� embert sem, aki nem ad p�nzt az utcai koldusnak. Hiszen mindenki maga alak�tja a karm�j�t, �s sosem tudhatjuk, ki mit hozott az el�z� �let�b�l. A karmaed�ny tartalm�t n�vel� dolgok k�l�n k�l�n kateg�ri�t k�peznek t�ves meggy�z�d�seink. Itt a b�szkes�gre, a hi�s�gra, a t�lzott �n�rt�kel�sre, a magunkkal vagy az �let�nkkel val� el�gedetlens�gre, a k�rnyezet�nk ir�ny�t�s�ra, a hatalomv�gyra �s a f�lt�kenys�gre kell gondolnunk. Idetartoznak a tudatos rossz cselekedetek, �s az el nem v�gzett karmikus feladatok is.

 Jav�ts a j�v�d�n!

 Mit kell tenn�nk annak �rdek�ben, hogy az ed�ny tartalma cs�kkenjen, �s ez�ltal a sorsunk jobbra forduljon? J� cselekedetnek tekintend� - a karma hite szerint a vil�gnak minden fenntart�s �s �t�let n�lk�li elfogad�sa �s szeretete. Idesorolhatjuk a tudatos, de nem �nc�l� j� cselekedeteket, az egy�tt�rz�st, a szent c�lok �nzetlen szolg�lat�t, a hasznos ismeretek terjeszt�s�t, a j�s�got, a j�sz�v�s�get, a j�lelk�s�get, a vid�ms�got, a humor�rz�ket, az optimizmust, valamint karmikus feladataink v�grehajt�s�t. Ez minden olyan l�lekb�l ered� tev�kenys�g v�gz�se is lehet, mint p�ld�ul hivat�sunk megfelel� gyakorl�sa. J�l l�that�, milyen kev�s embernek siker�lhet eljutnia oda, hogy a karma-ed�nye teljesen ki�r�lj�n. Hiszen ritka az, aki v�tkekt�l mentesen k�pes �lni, �s olyannak szereti a vil�got, amilyen. Ez legink�bb azokra a - p�ld�ul Tibetben �l� - vall�sgyakorl�kra igaz, akik eg�sz l�tez�s�ket az el�bb le�rt „t�rv�nyeknek" rendelik al�.

�ld �t a j�t �s a rosszat is!

A karm�nk mag�ban hordozza azt is, hogy ha nem hozzuk helyre kor�bbi hib�inkat, �jra �s �jra szembe kell n�zn�nk vel�k. P�ld�ul ha megb�ntottunk valakit, de nem tett�k j�v�, akkor ugyanazt a f�jdalmat kell elviseln�nk k�s�bb valaki m�st�l. Ezt nem b�ntet�sk�nt, ink�bb egyfajta lehet�s�gk�nt, leckek�nt kell felfognunk. Mindez abb�l fakad, hogy �ll�t�lag �leteken �t folyamatosan tan�tjuk egym�st, hogy egyre jobb� v�lhassunk. Karmikus ad�ss�gaink pedig kolonck�nt l�gnak a nyakunkon, eg�szen addig, am�g nem l�tjuk tiszt�n az ok �s okozati �sszef�gg�seket.

 A karma azonban nem egyezik meg a szemet szem�rt elvvel. Azokat az �rz�seket kapod majd vissza valamikor, valahol, valakit�l, amiket te okozt�l egykor. Ha valakit, mondjuk, meg pofozol, nem az �t�st fogod ugyan�gy elszenvedni k�s�bb, hanem azt az �rz�st, amit azzal kiv�ltott�l a m�sikb�l. Ha indulattal pofozol, az lelkileg is f�j, �gy t�ged is hasonl�k�ppen fognak egyszer megal�zni. Viszont ha az a pofon az�rt csattant el, hogy, mondjuk, mag�hoz t�rjen valaki, aki el�z�leg el�jult, akkor t�ged is ugyanolyan j�sz�nd�kkal fog egyszer „fel�breszteni" egy m�sik ember, amikor nem akarsz megl�tni valamit.

A visszahat�sok term�szetesen �tny�lhatnak az elk�vetkez� �letekre is. A m�g meg nem t�rt�nt k�vetkezm�nyeket a f�ldbe vetett magokhoz hasonl�tj�k: amikor a k�rnyezeti hat�sok megfelel�ek, csak akkor cs�r�znak ki.

A m�sik, amit megtehetsz egy jobb �let rem�ny�ben, ha nem szapor�tod „negat�v" karm�id sz�m�t. Vagyis igyekszel nem �rtani m�soknak sem gondolatban, sem �rzelmekben, sem szavakban, sem tettekben. Ehhez komoly �nfegyelemre vagy bel�t�sra van sz�ks�ged.

Az indiai b�lcsek azt tan�tj�k, hogy a negat�v �lm�nyekre nem szabad �szt�nb�l reag�lni, hanem el kell gondolkodni azon, vajon mi�rt kaptad, mit akarhat tan�tani neked? Ehhez arra van sz�ks�g, hogy engedd magadba az olyan rossz �rz�seket, mint a harag, a f�lt�kenys�g, a d�h vagy a f�lelem. Hagyd, hogy �tj�rjanak, n�zz szembe vel�k, �rtsd meg, �s fogadd el �ket. Ugyan�gy elemezd ki magadban a kellemes, pozit�v hat�sok �ltal kiv�ltott �rz�seidet is. Az�ltal, hogy nem fogsz ragaszkodni a m�r meg�lt j� �rz�shez, �s nem kell f�lned a kellemetlent�l - hisz m�r t�l vagy rajta -, sokkal felszabadultabban �s boldogabban �lheted majd a h�tk�znapjaidat.

Egy pr�b�t az�rt meg�r.