M�ller P�ter: Harminchat fokos

Van, akir�l azt mondj�k: nem tudja a szeretet�t kimutatni. F�leg p�rkapcsolatokban bukkan f�l ez a k�zhely. A figyelmetlen f�rj nem vesz a n�napra vir�got - ilyenkor, mint valami illem�r�n, megtan�tj�k, hogyan kell szakszer�en szeretni. �n m�g azt mondom, a szeretet az egyetlen, amit nem kell mutatni! T�vedhetetlen jele van, amit behunyt szemmel, vir�gok n�lk�l is azonnal �szre lehet venni. A szeretetb�l ugyanis meleg �rad. Nem hideg, nem is forr�s�g, hanem meleg. Testmeleg. Bel�pek egy lak�sba, �s �rzem, itt szeretik egym�st. Bel�pek egy t�rsas�gba, s ha a l�rm�s z�rzavarban, az ellenszenvet vagy k�z�nyt diplomatikus vigyorral leplez� hazugs�gban v�letlen�l olyanok k�z� cs�ppenek, akik val�ban j� bar�tok, hirtelen megcsap a melegs�g. N�ha egy kiskocsma pultj�n�l t�bb melegs�get �rezni, mint sok templomban. A k�z�ny fagyos. A gy�l�let hideg. A szenved�ly forr�... A szeretet meleg. Ennek az az oka, hogy a SZERETET f�lcser�lhet� ikerszava az - �LET. -. �s. .�let csak optim�lis h�m�rs�kleten j�n l�tre. Az �let pedig az�rt j�n l�tre, mert a l�tsz�lag k�l�n�ll�, �s a k�oszban egym�st�l messze menek�l� r�szek m�giscsak �ssze�llnak, egym�sba szeretnek �s �sszem�k�dnek. Ami �sszevonzza �ket, �gy h�vjuk: szeretet, �gy j�n l�tre egy szervezet, egy  szerv, egy sejtcsoport, egy vir�g, vagy egy eleven test: egysz�val az �let. S �gy hoz l�tre - szeretkez�ssel - k�t test egy harmadikat, l�ny�k gy�ny�r�s�ges �sszefoly�s�b�l. Ahol nincs szeretet, ott nincs �let - ott k�osz van. Isten ebb�l a k�oszb�l teremtette a vil�got - szeretettel. Ez�rt mondja J�nos apostol, hogy „Isten: szeretet!". Nem azt mondja, hogy a J�isten szeret t�ged, nem is azt, hogy te szeresd �t, hanem azt mondja, hogy az Isten maga a szeretet - ez a m�sik neve. Enn�l m�lyebb igazs�g nincs. Vagyis a szeretet nem „�rzelem", mint a gy�l�let, a harag, vagy az irigys�g, hanem: egys�g�lm�ny! A veled, veletek, benned, bennem, egym�sban - k�z�sen te meg �n, �s � �s mind; az egy�tt hatalma a k�l�nf�l�n. Ez az �let! Ez hozza l�tre, ez tartja fenn, s ha ez valamilyen okb�l nem m�k�dik - vagyis nincs szeretet'-, az eg�sz sz�tfoszlik, �s visszahull a k�oszba. Meghal. ' . Am�g egy zenekar hangol, a k�oszt hallod. Nyikorogva, b�gva, kornyik�lva h�zza, f�jja mindenki a mag��t. A hangol�s: dadog� mag�nsz�lamok z�rzavara. De amikor a karmester beint: a mag�nos hangszerek hirtelen egym�sra tal�lnak, egym�sba szeretnek - �s megsz�lal a Zene. Olyan ez, mint a vil�g teremt�se: a k�oszb�l hirtelen kozmosz lesz. �s a harmonikus zenei „kozmosz" pontosan addig �l, am�g az egys�g�lm�ny tart: egyetlen hamis hang visszal�kheti az eg�szet a z�rzavarba. Ilyenkor f�j a f�lnek a diszharm�nia - szenved�nk, amikor sz�thullik egy zenekarban a szeretet. Elhagyni az otthonos f�ldet, �s kisz�llni a vil�g�rbe nem az�rt f�lelmetes �lm�ny, mert ott nincs v�z �s oxig�n - hanem mert ott m�g k�osz van, �s nincs szeretet. Ez�rt az �rben hal�los hideg van. Nincs �let. A fizika alapt�rv�nye, az entr�pia azt jelenti, hogy minden z�rt rendszer a felboml�s, az elk�l�n�l�s, a sz�trohad�s �llapot�ban van. Ahogy egy kerek tintacsepp sz�toszlik egy poh�r v�zben, �gy. foszlik sz�t minden, s v�lik a sz�p rend kusza z�rzavarr�: ami egy�tt volt, sz�tmegy, ami �l, meghal. S hogy ez m�gsem t�rt�nik �gy, az�rt van, mert a szeretet kozmikus ereje visszatartja ezt a hal�los folyamatot. Am�g l�lek van a testedben, az �let �jra �s �jra �sszeszereti sejtjeidet - abban az �r�ban azonban, amikor a l�lek elhagyja a testedet, az oszlani kezd, �s sz�trohad. Az �lettel a Szeretet sz�ll ki a test�nkb�l - vagyis a szervez�, szeret� er�, mely a sokbilli� molekul�t �sszm�k�d�sre k�sztette. Egy�tt! Egym�s�rt! Nem v�letlen hogy a magyar szerv �s szervezet szavaknak ugyanaz a gy�k�k, mint a szeretetnek vagy a szerelemnek. Egys�g�lm�nyt jelent. S ahol ez van, ott meleg van. �letmeleg! Embern�l optim�lisan harminchat - harminch�t fok.. Ilyen �letmeleg volt abban a betlehemi ist�ll�ban, ahol J�zus sz�letett. M�ria, J�zsef, a j�szolban hever� puc�r kis csecsem� �s a testmeleget �raszt�, szel�d �llatok azt az idilli k�pet jelk�pezik, amelyet mindannyian �t�l�nk, ha a szeretet �llapot�ba ak�rcsak egy pillanatig is beleker�l�nk. Az idilli k�phez hozz�tartozik, hogy k�r�l�tte d�l a k�osz: Her�des halomra �li a csecsem�ket, az utc�kon gyermekek hull�i hevernek, az any�k jajgatnak. Az�ta is ez t�rt�nik. Tegnap a kisunok�mmal j�tszottunk a sz�nyegen. Nem kapcsoltam be a telev�zi�t, hogy ne l�ssa az �ppen aktu�lis her�desi r�mt�rt�netet, mely k�r�lveszi; azt a meleg burkot, amelyben pillanatnyilag �l�nk m�g. Azt mondj�k: a her�desi „val�s�g" el�l nem szabad behunyni a szem�nket, ismerni kell a borzalmat is. �n meg azt mondom az idillt megv�deni ezerszer fontosabb - mert az is val�s�g! Egy gyerek b�k�j�re, egy anya boldogs�g�ra, l�nyed bens� harm�ni�j�ra, vagyis az alig-alig pisl�k�l� szeretetre vigy�zni fontosabb mindenn�l. Itt ugyanis �leted �s�lm�ny�t �rz�d, amit semmif�le k�ls� k�osznak nem szabad elpuszt�tania. Ez az" �s�lm�ny a szeretet �s �let azonoss�ga. Ez�rt van az, hogy amikor szeretsz, j� �lni. Ilyenkor haza�rkezel. Otthon vagy. Nem f�lsz. Biztons�gba ker�lsz. Any�d �l�ben �lted �t valaha, hogy j� neked, mert ott nem volt hal�l - meleg volt, ismer�s �letmeleg. Ez a szeretet melegs�ge. Egy kis csirke �pp�gy ismeri, mint Szent Ferenc - nem kell vir�got venni, m�g ki- mondani sem kell, mert behunyt szemmel is �rezni. Hozz��rsz szerelmesed kez�hez, �s �rzed. Ismertem olyan hiteles hindu mestert, aki �gy �t�lte meg m�veimet, hogy f�l�j�k tette a tenyer�t. „A j� m�vek - mondta - meleget sug�roznak, mert teli vannak �lettel. S ezt �rezni."