Üdvözöllek az oldalamon!
Nézz körül nálam, olvasgass és érezd jól magad!
Remélem érdekesnek tartod a tartalmát és máskor is visszatérsz!
Ananke
|
Mindig az az erősebb,
aki nem tombol,
hanem mosolyog.
/Japán közmondás/
*
„Ha mindig többet akarsz,
elmulasztod azt,
ami már eleve a tied”
| | |
 |
Menü |
|
|
| | |
|
Kedvenc képem |
|
|
| | |
|
Érdekességek |
|
|
| | |
|
Karma |
|
|
| | |
"Minden pillanatban két út van előttünk; ezek közül ki kell választanunk az egyiket, és nem tudjuk, merre vezet a másik. Lehet, hogy a jobbat választottuk, de lehet, hogy sohasem fogjuk megtudni, melyik a jobb."
| | |
|
Ezoterikai ez+az |
|
|
| | |
|
Anya és gyermek |
|
|
| | |
"Mikor megszületik egy várva-várt gyermek,
az élet dolgai új értelmet nyernek.
Apaszív, anyaszív dobban meg egy párban,
új fénnyel ragyognak a világra hárman."
| | |
|
Versek, idézetek |
|
|
| | |
„Egy pillanatnyi igazság megszépítheti, és meg is fogja szépíteni a világot. Egy pillanatnyi béke megmentheti, és meg is fogja menteni a világot. Egy pillanatnyi szeretet tökéletessé teheti, és tökéletessé is fogja tenni a világot.”
(Sri Chinmoy: Útitárs)
|
|
A hetes |
|
|
| | |
Megtanultam, hogy a hősök olyan emberek, akik azt tették, ami szükséges volt, szembenézve a következményekkel. Hogy a türelem rengeteg gyakorlást igényel. Hogy vannak emberek, akik szeretnek bennünket, de egyszerűen nem tudják, hogyan mutassák ki. Hogy olykor az, akire azt hinnéd, hogy megadja neked a kegyelemdöfést, ha már a földön fekszel, egyike azon keveseknek, akik segíteni fognak neked felállni. Hogy csak azért mert valaki nem úgy szeret téged, ahogyan te szeretnéd, ez nem azt jelenti, hogy nem szeret téged teljes szívével. Hogy sosem szabad azt mondani egy kisgyermeknek, hogy az álmok balgaságok: tragédia lenne, ha ezt elhinné. Hogy nem mindig elég, ha megbocsát nekünk valaki. Az esetek többségében te vagy, akinek meg kell bocsátani magadnak. Hogy nem számít, hány szilánkra tört a szíved: a világ nem áll meg, hogy megvárja, míg összeragasztod.
/ Paulo Coelho: A fény harcosának kézikönyve/
***
| | |
|
Jóga |
|
|
| | |
|
yin-yang |
|
| | |
|
Meditáció |
|
|
| | |
|
Aura |
|
|
| | |
|
, |
|
| | |
|
"A lélek varázslatos
gyógyítója
a szép szó"
/Szókratész/
*
„Vannak olyan pillanatok,
amelyben egy rózsa fontosabb,
mint egy falat kenyér
(Simmel)
*
A virágot a napfény fejleszti ki,
az emberi lelket a szeretet.”
/Gárdonyi Géza/
|
|
|
|
Prohászka Ottokár Kő az úton
Gondolod, hogy kerül életed útjába
Egyetlen kő is hiába?
Lehet otromba, lehet kicsike
Hidd el, ahol van, ott kell lennie
Nem azért, hogy visszatartson téged
S lohassza kedved, merészséged
Jóságos kéz utadba azért tette
Hogy megállj mellette
Nézd meg a követ, aztán kezdj el
Beszélni róla isteneddel
Őt kérdezd meg milyen üzenetet
Küld azzal az akadállyal
S ha lelked istennel találkozott
Utadba minden kő áldást hozott.
Gyóni Géza: Nem bánat az...
Nem bánat az, bárhogy sajog a szived,
Ha már tied volt s akkor elveszited.
Nem bánat az, ha csókolt már az ajka
S most más csüng édes szédülésben rajta.
Ha boldog órák, pásztorórák képe
Kisér a puszta, magányos sötétbe,
Mint téli kertbe a szines tavasz -
Nem bánat az.
De az a bánat, ha kezét se fogtad,
Álmodba jött csak, csodának, titoknak.
Ha úgy szóltál csak hozzá imádságba,
Dalos fohászba, kérve, sirva, vágyva.
Tied se volt s már életedhez kötve
És akkor, érzed, elveszett örökre
És nem lesz fénye többet éjszakádnak:
Az a bánat.
Dr Hetényi Ernő : Merengés
Ha fölnézel az éjszakai égre
és kiválasztasz ott egy csillagot
elégedjél meg azzal, hogyha érzed,
hogy az a csillag ott: néked ragyog
Ha letekintesz egy mély tó fenekére
ahonnan rád a holdfény visszanéz,
elégedjél meg azzal, hogyha érzed,
hogy tó is, hold is, tiéd az egész!
S mert hiten múlik minden valósága,
légy boldog, hogyha csupán hinni tudsz,
elégedjél meg azzal, hogyha érzed
hogy mikor képzelődöl: nem hazudsz.
És értsd a csöndet, értsd a némaságot,
mert minden titok nyelve ez a hang,
mely nem szólal meg, de a szívben hangos
és visszhangot ver mint egy nagy harang.
Ezért, ha rád tekintek, s nem beszélek,
tenéked hidd el, sokat mondhatok,
elégedjél meg azzal, hogyha érted,
hogy rád tekintve miről hallgatok.
Magamra figyelek
Ködfátyolba öltöztem
ma nem vagyok jelen.
Ne keress, ne találj rám,
ma kell egy kis magány.
A sejtelmes ködben,
ahová rejtőztem,
csöndesen pihenek.
Ma magamra figyelek.
Ne lépj a ködbe,
ne szólj a csöndbe,
ne törd át bűvkörömet.
Ma magamra figyelek.
Kotsy Krisztina : Valaki
A csend a képzeleted rabja,
S közben tiéd a természet minden hangja.
Csak Te hallod meg a léptet,
Ahogy egy kis hangya a fűben lépked,
És elröpül feletted egy tarka lepkeraj,
Te csak ámulsz milyen szépek...
Szebbek, mint tavaly.
Nézd, a vadludak hogy szállnak fent az égen,
Csak hozzád jönnek vissza...
Hozzád, minden évben.
Halld meg a szerelmet a vidám madárdalban,
S minden hívó hangra suttogj vissza halkan.
Vajon kinek járja a Királynő a méhek kecses táncát?
S kinek építi a Nap a legszebb szivárványát?
Kinek susog a lomb, és kié minden virág?
A Tiéd minden... A Tiéd a VILÁG!
Érted forog a Föld,
És Neked ragyog a Nap,
Hogy érezd, mennyit érsz,
S tudd, Te VALAKI vagy!
Szivárvány
Tenyerem kinyitom,
ég felé fordítom,
szivárvány csordul
ujjaim között.
Ível az égbe,
színt visz a fénybe,
hidat ver ég és föld között.
Nyújtsd a kezed,
nyisd ki tenyered,
tartsd az ég felé,
hulljon a fény belé,
összekötve engem és téged,
és a fény alatt élőket.
Szivárványhídban az életem,
múltam és jelenem,
fölötte a jövőm.
Vecsey K. Mária: Látni
Látni nemcsak mindig szemmel,
látni szívvel, szerelemmel,
az az igazi, a belső,
szerelmes legeslegelső.
Látni ne csak a szemeddel,
inkább a szíveddel vedd el!
Mert azt úgyis megtalálod,
amikor már nem is látod.
Látni így kell: szerelemmel,
ha látni akar az ember;
és, ha így lesz a sajátod,
akkor mindörökre látod
Simon Roland: Szerelem
egymás mellett ül a csend és a magány
miről beszélnek még nem tudom, talány
a fény átlépi az üveget, tudom, helyet foglalnál
sajnos a reménynek már nem jut hely az asztalnál
nincs erőm, nincs kedvem másra gondolni
csak a szép emlékeknek hódolni
két ösvény, mindegyik másfelé kanyarog
az egyik erre, a másik arra andalog
kíváncsi a sápadt hold, hol van a párod
mikor jön és mióta várod
oh szív, hiába állsz folyton lesben
te és én, kéz a kézben, de csak a versben
Baranyi Ferenc: Figyelj rám
Figyelj rám egy kicsit
s ne bújj előlem el,
ilyenkor önmagad
elől is rejtezel.
Vedd észre, hogy: vagyok.
Vedd észre s adj jelet.
Beszélj - vagy legalább
rebbenjen a szemed.
Érezd meg, hogy nekünk
nem nyugtató a csönd,
fölgyűlik, mint a sár,
s mindkettőnket elönt.
Közöld magaddal is,
mitől engem kimélsz,
szólalj meg akkor is,
ha ellenem beszélsz,
ne bújj előlem el,
figyelj rám egy kicsit,
mondj, súgj, ints vagy jelezz
valamit, valamit.
Esti köszöntő
Hunyd le szemed, s lásd az édent,
áldott, meleg hóesésben.
Táncoljanak hegyek, völgyek, fények.
Engedd, hogy szeressenek téged.
S ha már lengedezik az álom,
nyújtózz végig a pihe-puha ágyon,
hagyd, hogy csodáljanak az éjben,
lángoló csillagok az égen.
S akkor én is becsukom szemem,
arcodat csillagként lesem,
táncolnak álmok, vágyak, fények.
Engedd, hogy szeressenek téged.
Efraim Staub: Ha sírni fogsz
Ha sírni fogsz, majd sírok én is,
A könnyeket le nem tagadhatom.
Gondod, bánatod enyém is.
Ha majd nevetsz, nevetek én is,
Bár nem nevetnék, ámde mégis
Veled nevetek.
És, ha elhagysz, elhagylak én is,
Ha sírsz utánam,
Majd sírok én is.
Metzger Zsuzsanna: Szeretnék angyal lenni
Szeretnék angyalként az
emberek lelkébe látni,
egy pillanatra megérinteni őket,
s mélyen a szívükbe ásni.
Megőrizni mosolyukat,
s cserébe az enyémet adni,
átélni minden élményüket,
s őket nem szenvedni hagyni.
Átölelni őket, ha éppen
egyedül vannak,
csókot adni nekik,
de csak aki megérdemli annak.
Velük zokogni, s
örülni, amikor csak lehet,
hiszen ez a legtöbb,
amit egy angyal megtehet.
Wass Albert : Csillagvirágok
Mikor a tavasz osztja csókjait,
S a zöld erdőkön napsugár ragyog,
Felébrednek a nedves pázsiton
Piciny, fehér kis földi csillagok...
A harmatcseppes rétek bársonyára
Fehéren hull ezer csillagvirág,
Felette lágyan elsusog a szellő,
S az erdő szélén intenek a fák...
Volt egyszer egy csillag... fényes... ragyogó
Ezüst sugártól tündökölt az ég,
Reggel is sokáig oltogatta
Erős fényét a kékes messzeség...
Egyszer meglátott messze valahol
Egy sápadt fényű testvér csillagot...
De elvesztette... s keserves bánatában
A horizonton végig vágtatott...
Aztán széthullott... ezer kis vadvirágra,
S a földre hullva többé nem ragyog...
A tölgyfaerdők pázsit szőnyegén
Keresik azt a sápadt csillagot...
Verseim piciny csillagvirágok,
S én egy olyan hulló csillag vagyok,
Ezer darabra tépve lelkemet
Keresem azt a testvér csillagot...
Paudits Zoltán:
Álmok nélkül
Álmok nélkül
a puszta lét,
üres semmi,
álmok nélkül
sosem lehet
szárnyat venni,
álmok nélkül
béna a tett,
gyönge a szó,
álmok nélkül
élni nem, csak
meghalni jó...
|
|
|
|
Izing Klára - Egy asztrológus igaz történetei |
|
|
| | |
|
Müller Péter írásai |
|
|
| | |
|
Kornis Mihály írásai |
|
|
| | |
"A szeretet kérés nélkül ad, makacskodás nélkül elfogad, késlekedés nélkül megbocsát, és csak saját elégtelensége miatt szenved." / Peter Lippert /
„Feledd a szomorúság perceit,
de ne feledd el soha,
amire azok tanítottak.”
(Vörösmarty)
| | |
"Gyakran túl gyorsan élünk, nem látjuk a száguldásban az utat szegélyező tájat és nem vesszük észre a kezüket felénk nyújtó embereket"
"Olyan furcsák vagyunk mi emberek,
A szemünk sír, az ajkunk nevet.
Azt hisszük másról, hogy boldog talán
S irigykedünk egy-egy szaván.
Azt hisszük, ha a másik szeme ragyog,
Gondolatai tiszták és szabadok,
S nem vesszük, dehogy vesszük észre,
Hogy könnyek égnek csillogó szemében.
Oly furcsák vagyunk mi emberek,
A szemünk sír, az ajkunk nevet.
Hazugság az egész életünk,
Mert akkor is sírunk, amikor nevetünk."
(Dante)
| | |
A kihullott könny megbosszulja magát azon, aki okozta.
/Jókai Mór /
|
|
Szepes Mária |
|
|
| | |
|
Márai Sándor |
|
|
| | |
„Meg van a hatalmatok ahhoz, hogy változtassatok körülményeiteken. Csak élnetek kell vele.”
(Jane Roberts: Seth könyve)
*
„Amit magad nem használsz, azt másoknak se add! Például tanácsot.”
(Sri Chinmoy: Útitárs)
"Az ajándékozásról általában a tárgyak jutnak eszünkben, de a legnagyobb ajándék az, ha időt szánunk valakire, ha kedvesek vagyunk hozzá és vigaszt nyújtunk a szenvedőnek. Ezek az apróságok egészen addig nem túl fontosak számunkra amíg nekünk magunknak nincs rá szükségünk." /Joyce Hiffler /
|
|
Kedvenc oldalaim |
|
|
| | |
|
Linkcsere |
|
|
| | |
|
Bannerek |
|
|
| | |
|
Grafológia |
|
|
| | |
Ne add fel!
Ha elromlik minden, mint megesik néha,
Ha utad csak hegyre föl vezet a célba,
Ha kevés, mit kapsz, de sokkal tartozol,
Nevetnél bár, de sóhajtozol,
Ha úgy érzed, a sok gond leterhel,
Pihenj, ha kell – de soha ne add fel.
Az élet furcsa dolgokra képes,
Ilyesmit párszor mindenki érez,
Számos hiba épp azért történik,
Mert feladtuk, s nem tartottunk ki végig.
Ne add fel hát, ha lassan is haladsz,
A siker talán már csupán egy arasz.
A cél sokszor nem oly távoli,
Mint tétova ember balgán képzeli,
Sokszor a küzdő nem várja meg,
Hogy megnyerje a serleget,
És túl késő, mire belenyilall,
Hogy mily közel volt a diadal.
A siker a kudarcnak fordítottja –
Kétség fellegének ezüst árnyalatja –
És nem tudjuk, mily közel a siker,
Tán orrunk előtt van, de nem hisszük el;
Küzdj hát tovább, ha ér sok csapás –
Ha húz még az ág is, harcolj tovább!
|
|
Gyulai Pál: Tanács
Kiket szeretsz s akik szeretnek,
Ha bántanak, ha megsebeznek:
Ne haragudj rájuk sokáig!
De öntsd ki szíved, s ha letörléd
A fájdalom kicsordult könnyét:
Bocsáss meg! hidd, enyhedre válik.
Oh, egymást hányszor félreértjük,
Szeretteinket hányszor sértjük,
Bár szívünk éppen nem akarja.
Mi is talán vérzünk a sebben,
Nekünk is fáj még élesebben,
De büszkeségünk be nem vallja.
Ne légy te büszke, légy őszinte,
Híved legott azzá lesz szinte,
Oszlik gyanú, megenyhül bánat;
Oly hirtelen jöhet halálunk
S ha egymástól haraggal válunk,
A sírnál késő a bocsánat!
|
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
