Üdvözöllek az oldalamon!
Nézz körül nálam, olvasgass és érezd jól magad!
Remélem érdekesnek tartod a tartalmát és máskor is visszatérsz!
Ananke
|
Mindig az az erősebb,
aki nem tombol,
hanem mosolyog.
/Japán közmondás/
*
„Ha mindig többet akarsz,
elmulasztod azt,
ami már eleve a tied”
| |
|
Menü |
|
| |
|
Kedvenc képem |
|
| |
|
Érdekességek |
|
| |
|
Karma |
|
| |
"Minden pillanatban két út van előttünk; ezek közül ki kell választanunk az egyiket, és nem tudjuk, merre vezet a másik. Lehet, hogy a jobbat választottuk, de lehet, hogy sohasem fogjuk megtudni, melyik a jobb."
| |
|
Ezoterikai ez+az |
|
| |
|
Anya és gyermek |
|
| |
"Mikor megszületik egy várva-várt gyermek,
az élet dolgai új értelmet nyernek.
Apaszív, anyaszív dobban meg egy párban,
új fénnyel ragyognak a világra hárman."
| |
|
Versek, idézetek |
|
| |
„Egy pillanatnyi igazság megszépítheti, és meg is fogja szépíteni a világot. Egy pillanatnyi béke megmentheti, és meg is fogja menteni a világot. Egy pillanatnyi szeretet tökéletessé teheti, és tökéletessé is fogja tenni a világot.”
(Sri Chinmoy: Útitárs)
|
|
A hetes |
|
| |
Megtanultam, hogy a hősök olyan emberek, akik azt tették, ami szükséges volt, szembenézve a következményekkel. Hogy a türelem rengeteg gyakorlást igényel. Hogy vannak emberek, akik szeretnek bennünket, de egyszerűen nem tudják, hogyan mutassák ki. Hogy olykor az, akire azt hinnéd, hogy megadja neked a kegyelemdöfést, ha már a földön fekszel, egyike azon keveseknek, akik segíteni fognak neked felállni. Hogy csak azért mert valaki nem úgy szeret téged, ahogyan te szeretnéd, ez nem azt jelenti, hogy nem szeret téged teljes szívével. Hogy sosem szabad azt mondani egy kisgyermeknek, hogy az álmok balgaságok: tragédia lenne, ha ezt elhinné. Hogy nem mindig elég, ha megbocsát nekünk valaki. Az esetek többségében te vagy, akinek meg kell bocsátani magadnak. Hogy nem számít, hány szilánkra tört a szíved: a világ nem áll meg, hogy megvárja, míg összeragasztod.
/ Paulo Coelho: A fény harcosának kézikönyve/
***
| |
|
Jóga |
|
| |
|
yin-yang |
|
| |
|
Meditáció |
|
| |
|
Aura |
|
| |
|
, |
|
| |
"A lélek varázslatos
gyógyítója
a szép szó"
/Szókratész/
*
„Vannak olyan pillanatok,
amelyben egy rózsa fontosabb,
mint egy falat kenyér
(Simmel)
*
A virágot a napfény fejleszti ki,
az emberi lelket a szeretet.”
/Gárdonyi Géza/
|
|
|
A sorsát senki nem kerüli el
Kornél, amikor megismertem, harmincon túli, átlagos keresetű, szellemi munkát végző ember volt. Pest környéki családi házban élt az anyukájával, és vonattal ingázott. Az első horoszkópelemzéskor értetlenül nézett rám, amikor arról beszéltem, hogy a pénz lesz a veszte. Tiltakozott az ellen, hogy mindent az anyagi javaknak rendelne alá, hüledezett azon, hogy kapzsiságáért megbünteti a sors, ami engem is elbizonytalanított. Hiszen a valóságban ennek akkor semmi jele nem volt.
Üzenetek egymás után
Aztán teltek az évek, Kornél állást kapott egy menő külföldi cégnél, és jól ment a sora. Kisebb vagyonnak számító fizetéssel irányítói pozícióba került, és ahogy gyarapodott a pénze, úgy lett egyre spórolósabb. Anyját idővel a nővére ellen uszította. Éppen akkor, amikor testvére állás nélkül magára maradt a gyermekeivel, kierőltetett a mamából egy végrendeletet, amelyben őt jelölte meg a családi vagyon egyetlen örökösének. Tehát Kornél csak gyűjtött és gyűjtött. Pénzét lakásba, egyéb ingatlanokba, értékes tárgyakba fektetette, és továbbra is a mamával élt. Férfias vonzerejét megsokszorozta a tizenötmilliós autó, amelyben pöffeszkedett, és sorra váltogatta a nőket. A sors az első figyelmeztetést, hogy Kornél nem a jó úton jár, egy csalóka befektetési lehetőséggel küldte. Bombaüzlet kínálkozott az egyik gyógyfürdő mellett. Éppen ebben az időben jutott nővére lánya külföldi továbbtanuláshoz, amihez némi pénzre volt szüksége. Ám Kornél egy fillért sem adott a keresztlányának, inkább befektetett egy csaló által kínált vállalkozásba, csakhogy eltűntek a milliói. Mindez a férfi anyagi helyzetét nem sokáig viselte meg, mert cége egyre sikeresebb lett, és ő még többet keresett. Másfél év után a sors ismét alkalmat adott arra, hogy Kornél gyakorolja életfeladatát, és törlessze nővére felé a karmikus adósságát: pénzéből a családját, elsősorban a testvérét támogassa. Nővérének beteg unokája született. A kicsinek külföldi klinikán végzett műtétet javasoltak, ám ezzel azonos időben sugalltak Kornélnak egy garantált befektetési, aj ánlatot, amelybe ismét rengeteg pénzt ölt. Akkor ment csődbe minden idők legbiztosabbnak látszó vállalkozása, amikor az unokahúgát alapítványi támogatásból megműtötték...
Számla a mohóságért
A férfi tovább száguldott a végzete felé. A kudarcba fulladt vállalkozás után megismerte Marit, akit a sors azért küldött, hogy a mohóságért benyújtsa a számlát. Kornélt elvarázsolta a nő szépsége, fiatalsága és a szüleinek a pénze. A lagzit - a lány pénzén - egzotikus országban tervezte, hogy rokonai közül még a saját anyját se kelljen meghívnia. Annyira elvakította a vagyon, hogy nem figyelt a jelekre, pedig a sors továbbra is küldött neki néhányat. A zsugori férfi nem fogott gyanút, amikor Mari rávette, adja el a szépen felújított családi házát (amelyben a nyolcvannyolc éves anyja egész életében lakott), építsenek közösen újat, és a mamát vigyék öregek otthonába, mert ott érezné igazán jól magát. A nő még az esküvő előtt megajándékoztatta magát egy sportkocsival és létrehozott egy vállalkozást, amelyet vőlegénye cége zsíros megrendelésekkel látott el. Ám Kornélnak nem volt elég a jelekből, ezért kapott még egy utolsót: az esemény előtt a leendő após váratlanul bejelentette, hogy egyetlen forintot sem ad az esküvőre, minden kiadást a férjnek kell állnia. Kornél, ahogyan mindig, a lagzi előtt is a csillagokat faggatta, és ahogyan eddig egyszer sem, most sem hallgatott rájuk. Megkötötte a házasságot, és néhány év leforgása alatt mindenét elveszítette. Az anyja meghalt, és amikor a cégtől korrupció miatt kirúgták minden pénzét apósa vállalkozásaiba, fektette. Az ellene folyó vizsgálat alatt a felesége beleszeretett egy férfiba és együtt külföldre költöztek. Az após a válás után kisemmizte Kornélt. A teljesén padlóra küldött férfi ma a testvére kegyelemkenyerén él. | |
|
|
|
Izing Klára - Egy asztrológus igaz történetei |
|
| |
|
Müller Péter írásai |
|
| |
|
Kornis Mihály írásai |
|
| |
"A szeretet kérés nélkül ad, makacskodás nélkül elfogad, késlekedés nélkül megbocsát, és csak saját elégtelensége miatt szenved." / Peter Lippert /
„Feledd a szomorúság perceit,
de ne feledd el soha,
amire azok tanítottak.”
(Vörösmarty)
| |
"Gyakran túl gyorsan élünk, nem látjuk a száguldásban az utat szegélyező tájat és nem vesszük észre a kezüket felénk nyújtó embereket"
"Olyan furcsák vagyunk mi emberek,
A szemünk sír, az ajkunk nevet.
Azt hisszük másról, hogy boldog talán
S irigykedünk egy-egy szaván.
Azt hisszük, ha a másik szeme ragyog,
Gondolatai tiszták és szabadok,
S nem vesszük, dehogy vesszük észre,
Hogy könnyek égnek csillogó szemében.
Oly furcsák vagyunk mi emberek,
A szemünk sír, az ajkunk nevet.
Hazugság az egész életünk,
Mert akkor is sírunk, amikor nevetünk."
(Dante)
| |
A kihullott könny megbosszulja magát azon, aki okozta.
/Jókai Mór /
|
|
Szepes Mária |
|
| |
|
Márai Sándor |
|
| |
„Meg van a hatalmatok ahhoz, hogy változtassatok körülményeiteken. Csak élnetek kell vele.”
(Jane Roberts: Seth könyve)
*
„Amit magad nem használsz, azt másoknak se add! Például tanácsot.”
(Sri Chinmoy: Útitárs)
"Az ajándékozásról általában a tárgyak jutnak eszünkben, de a legnagyobb ajándék az, ha időt szánunk valakire, ha kedvesek vagyunk hozzá és vigaszt nyújtunk a szenvedőnek. Ezek az apróságok egészen addig nem túl fontosak számunkra amíg nekünk magunknak nincs rá szükségünk." /Joyce Hiffler /
|
|
Kedvenc oldalaim |
|
| |
|
Linkcsere |
|
| |
|
Bannerek |
|
| |
|
Grafológia |
|
| |
Ne add fel!
Ha elromlik minden, mint megesik néha,
Ha utad csak hegyre föl vezet a célba,
Ha kevés, mit kapsz, de sokkal tartozol,
Nevetnél bár, de sóhajtozol,
Ha úgy érzed, a sok gond leterhel,
Pihenj, ha kell – de soha ne add fel.
Az élet furcsa dolgokra képes,
Ilyesmit párszor mindenki érez,
Számos hiba épp azért történik,
Mert feladtuk, s nem tartottunk ki végig.
Ne add fel hát, ha lassan is haladsz,
A siker talán már csupán egy arasz.
A cél sokszor nem oly távoli,
Mint tétova ember balgán képzeli,
Sokszor a küzdő nem várja meg,
Hogy megnyerje a serleget,
És túl késő, mire belenyilall,
Hogy mily közel volt a diadal.
A siker a kudarcnak fordítottja –
Kétség fellegének ezüst árnyalatja –
És nem tudjuk, mily közel a siker,
Tán orrunk előtt van, de nem hisszük el;
Küzdj hát tovább, ha ér sok csapás –
Ha húz még az ág is, harcolj tovább!
|
Gyulai Pál: Tanács
Kiket szeretsz s akik szeretnek,
Ha bántanak, ha megsebeznek:
Ne haragudj rájuk sokáig!
De öntsd ki szíved, s ha letörléd
A fájdalom kicsordult könnyét:
Bocsáss meg! hidd, enyhedre válik.
Oh, egymást hányszor félreértjük,
Szeretteinket hányszor sértjük,
Bár szívünk éppen nem akarja.
Mi is talán vérzünk a sebben,
Nekünk is fáj még élesebben,
De büszkeségünk be nem vallja.
Ne légy te büszke, légy őszinte,
Híved legott azzá lesz szinte,
Oszlik gyanú, megenyhül bánat;
Oly hirtelen jöhet halálunk
S ha egymástól haraggal válunk,
A sírnál késő a bocsánat!
|
|
|